2020. május 31.,
vasárnap, Angéla, Petronella napja

Soros György spekulációjára figyelmeztet Salvini

Magyar Nemzet

2020. március 11., szerda 08:20

Hétfőn ismét megnyílt az olasz tőzsde, azonban az értékek komoly zuhanásba kezdtek a koronavírus járvány miatt. Matteo Salvini, a Liga párt vezetője, korábbi belügyminiszter Twitter-oldalán figyelmeztetett a Soros György-féle spekulánsok tevékenységére. Az amerikai tőzsdespekulánsról rossz emlékei lehetnek az olaszoknak, hiszen 1992-ben komoly támadást intézett a líra ellen.

 

Vasárnap jelentették be, hogy hétfőn a szokásos rendben nyitják meg az olasz tőzsdét. Az ország börzéjének központja Milánóban található, amely már jó ideje lezárt területnek számít a koronavírus járvány miatt. Azóta a karantént Olaszország teljes területére kiterjesztették.

A bejelentést követően Matteo Salvini, a jobboldali Liga párt vezetője Twitter-oldalán nyilvánult meg a döntéssel kapcsolatban.

A volt belügyminiszter arra szólított fel, hogy mindenképpen tiltsák be az úgynevezett shortolásos eladási műveletekből származó értékpapír vásárlásokat.

„Ilyen helyzetekben előfordul, hogy nagyon kevesen hatalmas összegeket keresnek, emlékszünk még Soros esetére 1992-ből, aki abból szerezte vagyonát, hogy lefelé spekulált Olaszország ellen” – írta Salvini.

Véleménye szerint nem tolerálható, ha valaki kihasznál egy nemzeti vészhelyzetet azáltal, hogy az olasz megtakarítások kárára spekulál.

A milánói tőzsdén hétfőn érezhető volt, hogy az olajár drámai zuhanása mellett a koronavírus terjedése is aggasztotta a piaci szereplőket. Az olasz tőzsde 10 százalék feletti esést követően kissé feljebb kapaszkodott, bár az esés továbbra is jelentős, a milánói börze 8,7 százalékkal került lejjebb.

Salvini figyelmeztetése nem légből kapott, hiszen 1992-ben Soros akcióba lendült több európai piacon is. Az egyik leghíresebb támadása az angol font ellen irányult szeptember 16-án, azonban az olasz lírát is érintette a spekuláció.

A Forbes című lap felidézi, hogy ebben az időben Nagy-Britannia és Olaszország is gazdaságilag gyenge volt, ezért a valutájuk is gyengélkedett, ami miatt kénytelenek voltak a kamatokat magasan tartani, hogy be tudják vonzani a külföldi befektetőket. Emiatt azonban csak nehezen tudták a gazdaságukat stimulálni.

Miközben a britek és az olaszok megpróbáltak megbirkózni a gyenge gazdaságokkal, Németország olyan politikát folytatott, amely megpróbálta korlátozni a saját gazdaságát, amelyet a kelet-németországi kiadások túlzottan stimuláltak.A lap szerint a német egyesítés miatt Soros tudta, hogy az európai árfolyam-mechanizmus (ERM) előbb-utóbb összeomlik, ezért is intézett támadást ellene, illetve a nemzeti bankok ellen.

Soros György szóvivője szerint miután az olaszok végül leértékelték a lírát, és a németek kissé csökkentették az árfolyamokat, a spekuláns úgy élte meg az akciót, mintha hat hónapig készült volna vizsgára, és végre elvégezhette a tesztet.

Korabeli híradós tudósítások szerint a spekuláció hatására a líra 30 százalékot veszített értékéből, valamint az Olasz Nemzeti Bank 48 milliárd dollárt költött el hiába a líra megvédésére. Bettino Craxi, egykori olasz miniszterelnök szerint nem is lehet tudni, hogy Soros mekkora összeget keresett az akcióval.

Évekkel később, 1996 február 16-án az EIR című újság arról számolt be, hogy az olaszok Rómában és Nápolyban is nyomozást indítottak Soros György ellen. A lap szerint az olasz újságok „líra gyilkosnak” nevezték Sorost.

Az EIR szerint Cesare Martellino római államügyész bejelentette, hogy irodája elrendelte az pénzügyi rendőrségtől (Guardia di Finanza), hogy kezdjen nyomozást a Soros-ügyben. Továbbá, a nápolyi államügyész, Antonio Guerriero megkezdte az Olasz Nemzeti Bank tevékenységének vizsgálatát a monetáris válság idején. A két nyomozás alapjául egy 1995-ben bemutatott jogi tájékoztatás szolgált.

A dokumentumban Soros közvetlen szerepéről adtak tájékoztatást a líra elleni támadásban és boncolgatták a kapcsolatot a líra leértékelése és egy titkos találkozó között, amelyet II. Erzsébet királynő jachtján tartottak 1992. június 2-án. Ezen a találkozón állítólag angol-holland pénzügyi szereplők tárgyaltak olasz partnereikkel az olasz állami vállalatok privatizációjáról és azok áron aluli eladásáról.

A jogi anyagban követelték a vizsgálatot Soros ellen, ugyanis fenn állt annak a gyanúja, hogy a tőzsdespekuláns törvényt szegett azzal, hogy kiprovokálta egy nemzeti valuta értékvesztését. Az akkori olasz törvények szerint ezt akár négy év börtönnel is büntethetik – olvasható a V4NA Hírügynökség cikkében.

Magyar Nemzet