Minden nemzetközi tiltakozás ellenére is megszavazta a koszovói parlament egy 5000 fős hadsereg létrehozását. A haderő az úgynevezett koszovói biztonsági erőket váltja fel. Ez a testület veszélyelhárításra, civil védelemre és hadianyag ellátásra lett létrehozva az 1990-es évek után. A teljes hadsereg megszavazását a 120 tagú parlamentből 105 képviselő támogatta.
„Biztosítok minden koszovói kisebbséget, különösen a szerbeket, hogy a védelmi erők továbbra is Koszovó összes polgárát szolgálják, etnikai különbségek nélkül” – jelentette ki Hashim Thaci koszovói elnök.
A törvényhozásban 11 szerb képviselő bojkottálta a szavazást. A hadsereg létrehozása 20 évvel azután következett be, hogy a koszovói albánok fellázadtak a szerb törvénykezés ellen. Az Egyesült Államok történelmi lépésnek nevezte a katonaság felállításáról szóló döntés, a NATO azonban nem örült a döntésnek. Jens Stoltenberg főtitkár a Twitteren reagált: sajnálatát fejezte ki, és nem megfelelő lépésnek nevezte, hogy a felvetett aggodalmak ellenére meghozták a döntést. Mint írja, a NATO támogatja a Koszovói Biztonsági Erőket, de csak a jelenlegi mandátuma szerint, megbízatásának megváltoztatása esetén viszont az Észak-atlanti Tanácsnak újra kell vizsgálnia a biztonsági erők és a NATO együttműködését.
Szerbia vezetése élesen bírálta a döntést. Ana Brnabic miniszterelnök szerint a koszovói hadsereg megalakítása szembemegy a béke megőrzéséért tett lépésekkel. Ivica Dacic szerb külügyminiszter bejelentette, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását fogja kezdeményezni az ügyben. Aleksandar Vulin szerb védelmi miniszter pedig azt mondta: Pristina azért akart hadsereget létrehozni, hogy megtámadhassa Szerbiát és a koszovói szerbeket. Vulin úgy fogalmazott, hogy a koszovói hadsereg terroristákból áll.
Az orosz külügy sem lelkesedett a döntést. Moszkva szerint a koszovói hadsereg létrehozása sérti az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát, és súlyosan destabilizálja a térség helyzetét.
