Megkezdődött az európai uniós tagállamok vezetőinek rendkívüli csúcsértekezlete vasárnap este Brüsszelben, amelynek egyetlen napirendi pontjaként a főbb uniós intézmények elnöki tisztségeinek betöltéséről tárgyalnak.
Az értekezlet a tervezettnél egy órával később kezdődött meg a különböző két- és többoldalú egyeztetések miatt.
Az ülés megnyitása után a résztvevők a hagyományoknak megfelelően először Antonio Tajanival, az Európai Parlament elnökével egyeztetnek.
Ezt követően a munkavacsorán rátérnek hivatalosan is a tisztújítás kérdésére, és megindulhat a kompromisszumkeresés, amely késő éjszakáig is elhúzódhat, szükség esetén pedig reggel folytatódhat.
A cél, hogy az Európai Parlament keddi alakuló üléséig megállapodás szülessen, ugyanis ennek fényében választják majd meg a képviselőtestület elnökét, s így ezt tekintik végső határidőnek.
A június 20-ai maratoni csúcstalálkozón nem sikerült megoldást találni, miután a május végi választást megnyerő Európai Néppárt csúcsjelöltje, Manfred Weber nem tudott kellően széles körű támogatást felsorakoztatni maga mögött, többek között Emmanuel Macron francia államfő is hevesen ellenzi a jelöltségét.
Mind a négy visegrádi ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia - V4) ellenzi, hogy Frans Timmermans szociáldemokrata csúcsjelölt kerüljön az Európai Bizottság (EB) élére - értesült a PAP lengyel hírügynökség.
Amennyiben a vasárnapi brüsszeli európai uniós csúcsértekezleten előterjesztik Timmermans jelöltségét az EB élére, a V4 tagországainak mindegyike ellene fog szavazni. A szociáldemokraták csúcsjelöltjéhez szkeptikusan viszonyul még Litvánia, Bulgária és Románia - írja a PAP meg nem nevezett diplomáciai forrásra hivatkozva.
A V4 kormányfői a csúcstalálkozót megelőzően egyeztettek a lehetséges jelöltekről, találkoztak Angela Merkel német kancellárral is, és tervek szerint megbeszélést tartanak még Emmanuele Macron francia elnökkel. Mindkét politikust feltehetőleg arról tájékoztatják, hogy Timmermans ellen szavaznak majd - értesült a PAP.
A hírügynökség által idézett forrás szerint a V4 önmagában nem képes ugyan megakadályozni, illetve keresztülvinni semmilyen jelöltséget, betöltheti viszont a mérleg nyelve szerepét.
A PAP Mateusz Morawiecki lengyel kormányfőt is idézi, aki a csúcstalálkozóra érkezve kijelentette: Timmermans "nem kompromisszumos jelölt", az EB eddigi első alelnöke "erősen megosztó szerepet tölt be Európában", és "semmiképp sem érti Közép-Európát, Európának a posztkommunista összeomlásból felemelkedő részét".
Morawiecki szerint az uniós tagállamok többsége azon az állásponton van, hogy egységteremtő, kompromisszum-keresésre képes jelöltet kell megtalálni.
Elképzelhetetlen szocialista jelöltet támogatni az Európai Bizottság elnöki posztjára, mert az "szembemenne a népakarattal" - idézte az ANSA olasz hírügynökség vasárnap Antonio Tajanit, a bizottság jelenlegi elnökét.
A politikus, aki egyben az olasz Forza Italia alelnöke, a brüsszeli csúcson kifejtette: a szocialisták vesztettek, és ma az európai országok kilencven százalékában szemben állnak egymással. A szocialisták ártalmas politikát folytatnak, olyat, amely pontosan az ellenkezője annak, amit az Európai Néppártnak kell kínálnia, és amit a Forza Italiának Olaszországban és bárhol másutt támogatnia kell. "Mi alternatívája vagyunk a szocialistáknak, az ő vereségüket akarjuk" - szögezte le Tajani.
A hírügynökség idézi Tajaninak azokat a szavait is, amelyeket a csúcstalálkozóra való megérkezése után mondott újságíróknak. "Lehetetlennek tartjuk szocialista jelöltre szavazni" - mondta, hozzáfűzve: semmiféle személyes ok nem vezérli, amikor ezt mondja, itt elvi kérdésről van szó. Az Európai Bizottság elnöki tisztségére az Európai Tanácsnak kell javaslatot tennie a választási eredmények alapján - állapította meg.
"Hiszem, hogy az Európai Néppárt részéről védeni kell a csúcsjelölti elvet, vagyis aki megnyerte a választásokat, annak kell betöltenie az Európai Bizottság elnöki posztját" - hangsúlyozta Tajani. Márpedig az Európai Néppárt nyerte a választásokat, tehát a bizottság elnöke a néppártiak képviselője kell hogy legyen, az ő jelöltjük pedig Manfred Weber - tette hozzá Antonio Tajani.
May: Nagy-Britannia él uniós tagságával járó jogaival és teljesíti kötelezettségeit
Nagy-Britannia él uniós tagságával járó jogaival, és teljesíti ebből fakadó kötelezettségeit mindaddig, amíg az Európai Unió teljes jogú tagja - jelentette ki Theresa May brit miniszterelnök Brüsszelben, a rendkívüli EU-csúcsra érkezve.
"Tisztában vagyunk az Egyesül Királyság, mint unióból kilépő tagállam státuszával, ennek ellenére a lehető legkonstruktívabb partner lesz az uniós intézmények vezető tisztségeiről folytatott viták során, és tiszteletben tartja az őszinte együttműködés elvét. Ez alól az uniós intézmények vezető tisztségviselőinek kérdése sem kivétel - mondta.
Frans Timmermans szociáldemokrata jelölt személyét illetően azt mondta, nem bocsátkozik az egyes jelöltekről szóló találgatásokba.
"Amint azt korábban mondtuk, ennek eldöntése elsősorban az EU 27 tagállamának feladata, az Egyesült Királyság ennek ellenére elkötelezett a konstruktív megközelítés mellett" - fogalmazott.
Hozzátette a brit uniós tagság megszűnését (Brexit) követően országa továbbra is szoros kapcsolatot kíván fenntartani az EU-val, 27 tagországával való együttműködése pedig továbbra is rendkívül fontos lesz.
"A későbbiek folyamán is ugyanazokkal a kihívásokkal szembesülünk, mint korábban, ezért továbbra is együtt akarunk dolgozni ezek megoldásán, valamint értékeink megóvásán" - tette hozzá a brit kormányfő.
Az Európai Néppárt "fellázadt" Frans Timmermans jelölése ellen
Fellázadtak az Európai Néppárthoz (EPP) tartozó uniós állam- és kormányfők a kompromisszumos megoldástervezet ellen, amelynek értelmében a tagállamok Frans Timmermans szociáldemokrata listavezetőt jelölték volna az Európai Bizottság élére a vasárnapi brüsszeli EU-csúcson - jelentette a Politico.
A hírportál értesülései szerint a kompromisszumnak szánt javaslat ezzel elbukni látszik, így folytatódik a megoldás keresése. Bennfentesek arról számoltak be, hogy ismét felmerült például a francia néppárti Michel Barnier és a dán liberális Margrethe Vestager neve.
A Financial Times brit lap azt írta, hogy a francia-német-spanyol-holland megállapodást egyedül Angela Merkel kancellár támogatta aktívan az EPP-s vezetők közül.
Felemelte szavát a tervezet ellen többek között Andrej Plenkovic horvát, Bojko Boriszov bolgár, Leo Varadkar ír, illetve Orbán Viktor magyar miniszterelnök is.
Boriszov például a cikk szerint kijelentette: "Merkel a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, nem az Európai Néppárté".
"Az EPP nem egyezett bele az oszakai G20-csúcson letárgyalt csomagba. A néppárti kormányfők túlnyomó többsége nem gondolja, hogy ilyen könnyedén, harc nélkül fel kellene adnunk az Európai Bizottság elnöki tisztségét" - mondta Varadkar.
A csúcstalálkozó közel három órával a tervezett után sem kezdődött még meg hivatalosan, két- és többoldalú egyeztetések zajlanak a tagállami vezetők között.
Névtelenséget kérő diplomaták azt mondták, hogy Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke jóval kevésbé derűlátó, mint korábban, nem hiszi, hogy sikerül megegyezésre jutni az Európai Parlament keddi alakuló üléséig. Egyesek már egy újabb rendkívül csúcstalálkozó lehetőségét emlegetik július közepére.
Hír TV
