A kilátásokat azonban beárnyékolja a vámháború, épp ezért volt kiemelkedő jelentőségű Merz és Trump múlt heti találkozója, ahol természetesen szóba került a vámok kérdése is.
Egyre több jel utal arra, hogy elérhette a gödör alját a német gazdaság, amelyből az utóbbi hónapokban végre reménykeltő adatok érkeztek. A márciusban az ipari termelés meglepő növekedésre volt képes, noha áprilisra nem tartott ki, a megrendelésállomány 0,6 százalékkal nőtt havi szinten, pedig az elemzők 1 százalékos csökkenést vártak.
Német gazdaság: így temette maga alá a magyar gazdaságot
A magyar gazdasági szereplők már nagyon régóta várják a német fordulatot. A hazai vállalatok számára az elmúlt egy év legnagyobb kihívását a Németország felől érkező szűkülő megrendelésállomány jelentette, ami az ipari termelésben mély nyomot hagyott. Tavaly a magyar gazdaság húzóágazatának számító járműgyártás volumene 21 százalékkal esett vissza, miközben az akkumulátoripar szabályosan összeomlott, éves szinten 51 százalékkal csökkent a teljesítménye.
Mindezek következményeként aligha meglepő módon elmaradt a 4 százalékos gazdasági növekedés, mindössze 0,5 százalékos GDP-bővülés jött össze. Nem függetlenül attól, hogy Németország már a második egymást követő évet töltötte recesszióban, ugyanakkor a gyenge magyar GDP-adatok annak fényében nem tűnnek kirívónak, hogy 2024 végig a német világcégek, mint a Volkswagen, leépítési és gyárbezárási terveiről szólt. Ezek után mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, hogy a „német gazdaság maga alá tépte a magyart”.
Ha mindez nem lett volna elég, 2025 eleje sem alakult túl fényesen, a remélt növekedés helyett 0,4 százalékkal csökkent a GDP éves szinten, ami után sokan már az idei évi növekedést is temetni kezdték. Nagyobb baj azonban, hogy megjelent egy új elem, amely szintén az erőtlen külső keresletre vezethető vissza, ez pedig a beruházások látványos zuhanása. Az egyébként is jelentős kapacitáskihasználatlanság mellett működő vállalatok érthető módon nem akarnak beruházni, amíg nincsen érezhető kereslet, emiatt elhalasztják a beruházási döntéseiket. Pedig a jövő növekedése szempontjából kulcsfontosságú lenne, hogy a vállalatok még a kereslet hiányos állapotában is felpörgessék beruházásaikat.
Hosszú száraz gazdasági időszakon van túl a német gazdaság
A nagy kérdés azonban, hogy mennyire tartósak a német gazdaságból most érkező kedvező adatok – vagy pusztán egyszeri hatásokról beszélhetünk –, és éppenséggel nem mellékes az olyan tényezők következménye, mint a vámháború.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nemrégiben éppen arra hívta fel a figyelmet, hogy semmi más nem történt márciusban, mint hogy a vámháború miatt előrehozták a termelésüket a német ipari vállalatok. Szerinte hosszú távon várható fellendülés, most talán a mélypont közelében vagyunk, tehát egy jó ideig, akár egy-másfél évig a magyar gazdaság még nem számíthat a német kereslet felpörgésére. Hasonló húrokat pendítettek meg német közgazdászok a múlt heti adatok megjelenése után.
A bejövő megrendelések gazdasági szempontból kiemelkedők, különösen a jelenlegi nehéz külkereskedelmi környezetben. A mélypont elérése nyilvánvaló, és úgy tűnik, hogy a feldolgozóipar kilábal a siralomvölgyből. Az USA-val fennálló kereskedelmi konfliktus azonban továbbra is bomlasztó tűzzé fejlődhet – értékelte a Destatis által közölt ipari termelési adatokat Thomas Gitzel, a VP Bank vezető közgazdása, aki szerint még nem világos, hogy ez valóban így lesz-e, de amellett érvelt, hogy az Egyesült Államokkal való megállapodás lehetségesnek tűnik, és ha megtörténne, az remény lenne arra, hogy a bejövő megrendelések enyhén emelkedő tendenciát mutassanak.
Ralph Solveen, a Commerzbank elemzője még ennél is drasztikusabban fogalmazott, szerinte egy ilyen hosszú „gazdasági száraz időszak” után inkább vonakodva lehet csak beszélni fellendülésről, annál is inkább, mert a megrendelésállományok nagyon változékonyak tudnak lenni, bár azt is hozzátette, hogy legalább a következő hónapokra vonatkozó kilátások most jól alakulnak.
Először járt az Ovális Irodában Merz
A kereskedelmi konfliktusok miatt is bírt nagy téttel Friedrich Merz kancellár látogatása a Fehér Házban, akit június 5-én fogadott Donald Trump amerikai elnök. A találkozónak az orosz–ukrán háború mellett természetesen fontos témája volt a vámháború. Trump 50 százalékra emelte az alumíniumra és az acélra kivetett vámokat, ezenkívül az EU-t 25 százalékos vámmal sújtotta az autókra és 10 százalékos illetékkel minden más importra. A Trump azzal is fenyegetőzött, hogy július 9-től 50 százalékos vámot vet ki minden uniós árura, ha a tárgyalások nem felelnek meg az elvárásainak.
Mindez fejtörést okoz azoknak német cégeknek – különösen a Mercedesnek –, amelyek jelentős mennyiségben exportálnak a tengerentúlra.
A német luxusautó-gyártó tavaly 64 163 darabot értékesített GLC-ből, amely egyértelműen a legnépszerűbb modellje Amerikában. Azt nem tudni, hogy a Mercedes helyzete szóba került-e a tárgyalásokon, de azt igen, hogy Trump tisztában van azzal: a vámtarifákról tárgyalhat az EU-val, mint hangsúlyozta: bízik abban, hogy jó kereskedelmi megállapodást tudnak kötni.
Merz a megbeszélés után azt mondta, hogy az USA és Németország szorosabban együtt akar működni kereskedelmi területen. „Megállapodtunk a szoros együttműködéséről, Németország pedig kész arra is, hogy nagyobb vezetői felelősséget vállaljon Európában, ha a kereskedelmi megállapodások jövőjéről van szó” – tette hozzá.
Már júliustól jön a német gazdaságélénkítés első lépcsője
A jelzőlámpa-koalíció tavalyi csúfos bukásában érdemi szerepet játszott a gazdaság két éve tartó gyengélkedése és az állandó vita az adósságfék elengedéséről. Márciusban, még az SPD–CDU-koalíció megalakulása előtt elfogadták a nagy élénkítőcsomagot, amely amellett, hogy 500 milliárdos eurós infrastrukturális alapot állított fel, a költségvetési kérdésekben számos ponton lazított a korábbi merev állásponton. Itt azonban a jelek szerint nem áll meg a Merz vezette koalíció: már július elsején megvalósulhat a szövetségi kormány terve, amelynek a vállalatoknak nyújtandó adókedvezmények mellett egy beruházásösztönző része is van.
Ez lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy az ingóságok, például a gépek árának akár 30 százalékát is levonják az adójukból idén és a következő két évben. Emellett szintén fontos része a kormány tervének az elektromos mobilitás terén a beruházásösztönzés, amely nemcsak az árplafont emeli járművenként 75 ezer euróról 100 ezerre, hanem a vásárlás első évében 75 százalékos értékcsökkenési opciót is biztosít. Tavaly egyébként pont az elektromos autók állami támogatásának kivezetése tette be a kaput a német és a magyar iparnak is, ami után egy csapásra bezuhantak az eladások.
Teljes cikk a VILÁGGAZDASÁG OLDALÁN olvasható el.
Forrás: Világgazdaság
Fotó: Canva
