Oroszország az elvarratlan dél-kaukázusi szálakkal, Hegyi Karabah kapcsán a továbbra is parázsló azerbajdzsáni–örményországi feszültséggel, a NATO, az EU és az érdekeiket megtestesítő Jereván vezetőinek tett ajánlataival kockára teszi, hogy a térség átcsúszik a Nyugat ellenőrzési szférájába. Putyin nem engedheti meg, hogy Örményországból újabb Ukrajna legyen.
Oroszország az utóbbi időben vesztett dél-kaukázusi befolyásából. Azerbajdzsáni látogatása során Putyin megerősítette, hogy Moszkva érdekelt a régió ügyeiben – és Bakuban nyitott ajtókra talált
– írta a tekintélyes német konzervatív napilap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ).
Azerbajdzsánnak sem hiányzik egy potenciális NATO-tag a szomszédban, megerősödő hadsereggel és egy hatalmas nyugati szövetségessel a háta mögött. A NATO-előőrs Franciaország katonai támogatáscsomaggal jelentkezett be Jerevánban. (Az örmény hadsereg felszerelésének legalább 90 százaléka ma is szovjet-orosz eredetű). A régióban tart a nyugati–orosz diplomáciai kiszorítósdi. Mielőtt Putyin Bakuba utazott, Ilham Alijev azeri elnök 2024. júniusban Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel folytatott telefonbeszélgetést.
Örményországban revanshangulat, Moszkva-ellenesség érződik.
Átadták Karabahot Bakunak, és most emlékeztetik az azerieket, hogy cserébe ezért mit várnak el
– kommentálta a Putyin-utat Gagik Melkonian parlamenti képviselő a Szabad Európa/Szabadság (RFE/RL) amerikai médiacsoport örmény nyelvű kiadványában.
Miután a nyugati szövetség a korábbi régiós favoritnál, Grúziánál nem érte el a várt eredményt, most Jerevánt vették célba. Tbiliszi, amely korábban az EU-NATO tagság egyik legerősebb várományosa volt, most váratlanul visszaszorult. Mindez Moszkva figyelmét sem kerülte el.
Az azeriek viszont rájöhettek, hogy az eddigi „egyenlő távolságtartás Moszkvától és Brüsszeltől” politikája egyre kockázatosabb, és érdemes kissé közelebb húzódni Oroszországhoz.
A teljes cikket a VG.hu-n olvashatják.
