Másfél héten belül ez már a második alkalom, hogy a magánszektorban foglalkoztatottak letették a munkát. A sztrájk a tömegközlekedést is megbénította: a kikötőkből nem futottak ki a hajók, a vonatok pedig nem hagyták el a pályaudvarokat. Emellett a banki szolgáltatások sem működtek, és az újságírók is beszüntették a munkát. A sztrájkolók - nyugdíjasokkal és munkanélküliekkel karöltve - a nap közepére felvonulást hirdettek Athénban.
Az új görög kormány reformjai korlátoznák a sztrájkhoz való jogot, és elsőbbséget biztosítanának a vállalkozási megállapodásoknak a kollektív szerződésekkel szemben. A munkavállalók a kormánynak különösen azt a rendelkezését ellenzik, amely kötelező elektronikus szavazáshoz kötné a sztrájkhirdetést, a sztrájkra pedig csakis akkor kerülhetne sor, ha azt a munkavállalók legalább 51 százaléka támogatná. A javaslatról októberben szavazhatnak a képviselők.
"Azonnal vissza kell vonni a reformtervezetet" - kardoskodott az ország legnagyobb szakszervezete, a 2,5 millió dolgozó érdekeit képviselő GSEE.
Az elmúlt években viszonylag keveseket vonzottak a sztrájkok és egyéb megmozdulások. Szakértők szerint a görögök belefáradtak abba, hogy egyik válságból a másikba bukdácsolnak. Az ország háromszor szorult nemzetközi pénzügyi mentőövre a közelmúltban, és ezekért cserébe nyugdíj- és bércsökkentést, adóemelést és népszerűtlen munkaügyi reformokat ígért. Görögország az euróövezet legeladósodottabb országa, az államadósság a GDP 180 százaléka. A munkanélküliségi ráta is itt a legmagasabb az euróövezetben, 17 százalék körül mozog.
MTI
