2020. május 25.,
hétfő, Orbán napja

Orbán Viktor Krakkóban és Auschwitzban

MTI

2020. január 27., hétfő 15:00, frissítve: hétfő 21:08

Orbán Viktor miniszterelnök házastársával, Lévai Anikóval megkoszorúzta a néhai lengyel elnök, Lech Kaczynski és felesége, Maria síremlékét Krakkóban - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár hétfőn.

Lech Kaczynski Lengyelország köztársasági elnöke volt 2005-től haláláig, amely 2010-ben következett be Szmolenszk közelében egy légikatasztrófában.

 Orbán Viktor miniszterelnök házastársával, Lévai Anikóval megkoszorúzta a néhai lengyel elnök, Lech Kaczynski és felesége, Maria síremlékét

MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda

 

Havasi Bertalan tájékoztatása szerint a magyar miniszterelnök délután számos ország állam- és kormányfőjének társaságában részt vesz az Auschwitz-Birkenau német koncentrációs tábor felszabadításának 75. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen, és gyertyát helyez el a birkenaui áldozatok emlékművének magyar nyelvű táblája előtt.

Latorcai Csaba: Rajtunk áll, tanulunk-e a múltból

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára Budapesten mondott beszédet a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján tartott megemlékezésen.

Rajtunk áll, tanulunk-e a múltból, erőt merítünk-e a 20. század diktatúráit megszenvedők áldozatvállalásából és az embermentők példájából - mondta az államtitkár. Latorcai Csaba úgy fogalmazott: "felelősséggel viseltetünk az egész teremtett világért és Európa jövőjéért".

"Rajtunk áll, hogy a békét szolgáljuk, vagy a békétlenség lesz úrrá a minket körülvevő szűkebb és tágabb világunkban. (...) Tanuljunk a múltunkból, mert jövőnk csak abban az esetben lesz, ha a jelent úgy formáljuk, hogy régi hibáinkat és bűneinket nem követjük el újra" - mondta.

Az államtitkár kitért arra: a kormány az elmúlt 9 évben jelentős eredményeket ért el a holokauszt emlékezetének megőrzésében. A meghirdetett programok és kormányzati intézkedések új alapokra helyezték a szembenézést Magyarország történetének e sötét foltjával, oly módon, hogy egyúttal az emlékezetpolitika eszközével hozzájárultak a magyar közösségek identitásának megerősítéséhez.

Az eredményeket példázza, hogy Magyarországon soha nem látott mértékben virágzik a zsidó kultúra, és "azt is elmondhatjuk, hogy ma Magyarország jelenti a biztonságot a zsidóság számára kontinensünkön" - fogalmazott.

Riasztónak és sajnálatosnak nevezte, hogy 75 évvel az auschwitz-birkenaui haláltábor felszabadulása után "napjaink Európája, amelynek azonosságtudatát, identitását évszázadok óta a keresztény-zsidó kultúrkör hagyományai" határozzák meg, olyan veszélyes útra készül lépni, amely "ezt a meghatározó és identitást formáló fundamentumot kezdi ki".

"Ha nem fogunk össze és nem állítjuk meg időben" ezt a folyamatot, annak egy olyan világ lehet a következménye, amely "hasonlóan a 20. század istentelen diktatúráihoz, nem tűri a nemzetek és népek önrendelkezését, vallási gyökereinek elpusztítására törekszik, mindamellett a kulturális önfeladás útjára taszítja a kontinenst" - tette hozzá Latorcai Csaba.

Kovács Tamás, az emlékközpont igazgatója arról beszélt: nem lehet elégszer és eléggé hangsúlyozni, hogy az Auschwitzban elpusztított áldozatok harmadát a korabeli Magyarország területéről deportálták. Ezeknek az embereknek az egyetlen bűnük az volt, hogy zsidónak vagy romának születtek, esetleg valamilyen más szempontból nem tetszettek a birodalom vezetőinek. Fontosnak nevezte, hogy a háború után született generációk is megismerjék a holokauszt teljes történetét, hátterét és utóhatásait. Az emlékközpont ezért szervez programokat iskolásoknak és továbbképzéseket pedagógusoknak, és működik együtt számos külföldi emlékközponttal és kutatóintézettel - mondta.

A megemlékezésen felolvasták António Guterres ENSZ-főtitkár emléknapi üzenetét. Azt írta: 75 évvel ezelőtt a haláltáborok felszabadításával a vérontás megszűnt, a világ pedig elborzadt, amikor fény derült a nácik bűneire. E borzalmakat követően jött létre az Egyesült Nemzetek Szervezete azzal a céllal, hogy "az országok megleljék egymást a békében" és hogy soha ne ismétlődhessen meg hasonló, emberiesség elleni bűncselekmény - hangzott el. Hozzátette: 75 év elteltével újra vannak neonácik és olyanok, akik a fehérek felsőbbrendűségét hirdetik, valamint továbbra is megpróbálják a holokauszt súlyát kisebbíteni, és az elkövetők felelősségét tagadni vagy csökkenteni.

"Ahogyan azonban kitart a gyűlölet, úgy kell kitartania az elhatározásunknak is, hogy fellépjünk ellene" - írta az ENSZ-főtitkár.

Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael budapesti nagykövete arról beszélt: 75 évvel a második világháború vége után ismét világszerte növekszik az antiszemitizmus. A növekvő idegengyűlölet és a mások iránti gyűlölet együtt jár a holokauszt tagadásával és relativizálásával. Ez megnyilvánul beszédekben, írásokban, sőt az iskolákban is. Hangsúlyozta: az antiszemitizmus nemcsak a zsidó nép problémája, hanem elsősorban azé a társadalomé, amelyben megjelenik. Az antiszemitizmus ugyanis előfutára lehet másfajta, a társadalom stabilitását veszélyeztető diszkriminációnak, gyűlöletnek, ami elsősorban azokat sújtja, akik mások, mint a társadalom többsége.

Az antiszemitizmus elleni küzdelem tehát nemcsak a zsidó nép, hanem az egész világ érdeke - mondta az izraeli nagykövet.

Vlagyimir Szergejev, Oroszország budapesti nagykövete kiemelte: büszkék apáikra, nagyapáikra és dédnagyapáikra, akik felszabadították "Hitler egyik legnagyobb halálgyárát", az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábort. Kitért arra: 75 évvel ezelőtt, január 18-án a Vörös Hadsereg katonái szabadították fel a budapesti gettót is, ahol 70 ezer embert tartottak fogva.

A magyar fővárost és a budapesti gettót felszabadító, a nácik elleni harcokban 50 ezer szovjet katona halt meg, összesen pedig több mint 100 ezer szovjet katona nyugszik magyar földben - mondta.

"Ők az életüket áldozták, nekünk pedig az a kötelességünk, hogy sose felejtsük el azt, ami az 1930-as és az 1940-es években történt" - hangoztatta Vlagyimir Szergejev.

A megemlékezés keretében megnyitották az Orosz Holokauszt Kutatási és Oktatási Központ és az Orosz Zsidó Kongresszus kiállítását. Az esemény végén kaddist mondott Radvánszki Péter Simon, a Páva utcai körzet rabbija, a résztvevők pedig mécseseket helyeztek el az áldozatok emlékfalánál.

Január 27-ét, az auschwitzi haláltábor 1945-ös felszabadításának napját 2005. november 1-jén nyilvánította a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává az ENSZ-közgyűlés.

 

Merkel: Szembe kell szállni az intoleranciával és a gyűlölettel

Őrizni és ápolni kell a holokauszt áldozatainak és túlélőinek emlékezetét, és szembe kell szállni az intoleranciával és a gyűlölettel - hangsúlyozta Angela Merkel német kancellár hétfőn Berlinben, a nemzetközi holokauszt-emléknap németországi eseményeit záró rendezvényen.

A kormányfő a fővárosi állami operaházban (Staatsoper Unter den Linden) tartott jótékonysági koncertet felvezető köszöntőjében kiemelte: a civilizáció valamennyi szabályával szakítást jelentő holokausztból a németek számára az emlékezés kötelezettsége mellett az is következik, hogy szembe kell szállniuk az intoleranciával, a gyűlölettel, a rasszizmussal, az antiszemitizmussal és a csoportokra vonatkoztatott emberellenességgel, és gondoskodniuk kell arról, hogy "minden ember biztonságban és otthon érezhesse magát Németországban és Európában".

Különösen fontos a fiatalok "érzékenyítése", ezért az auschwitz-birkenaui haláltábor felszabadításának 75. évfordulójára rendezett hangverseny bevételét az Auschwitz-Birkenau Alapítványnak ajánlják fel, ifjúsági projektek finanszírozására - mondta.

A díszvendég lengyel kormányfő, Mateusz Morawiecki hangsúlyozta, hogy a holokauszt emlékezetének megőrzése azt a kötelezettséget jelenti, hogy a történteket a tényekhez hű módon át kell adni az utókornak.

Ezért a holokauszt történetét nem szabad "átírni" és napi, múló politikai célokra felhasználni - húzta alá a lengyel miniszterelnök.

Hozzátette, hogy a náci mellett a kommunista totalitárius diktatúra áldozatai, Auschwitz mellett a Gulág emlékezetét is meg kell őrizni.

Az operaház világhírű szimfonikus zenekara, a Staatskapelle Berlin az izraeli-argentin főzeneigazgató, Daniel Barenboim vezényletével, valamint az operaház férfikórusa és a korábbi operaénekes, Thomas Quasthoff mint narrátor közreműködésével Arnold Schönberg 1947-es, A Survivor from Warsaw (Egy varsói túlélő) című darabját, a holokausztról szóló egyik legismertebb kortárszenei művet adta elő, majd Ludwig van Beethoven III. - Eroica, azaz hősi - szimfóniáját.

A holokauszt nemzetközi emléknapján szerte Németországban tartottak rendezvényeket, kiállításmegnyitókat, pódiumbeszélgetéseket, megemlékezéseket. Ezek sora a berlini koncerttel csak hétfőre ér véget, és szerdán következik egy újabb nagyszabású esemény: a szövetségi parlament (Bundestag) hagyományos - idén a 24. alkalommal megrendezett - emlékülésén Frank-Walter Steinmeier német és Reuven Rivlin izraeli államfő mond beszédet.

Az auschwitzi haláltábort 1945. január 27-én szabadították fel a szovjet Vörös Hadsereg katonái, ennek emlékére az ENSZ Közgyűlése 2005-ben január 27-ét a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította. Az egyhangúlag elfogadott ENSZ-határozat hangsúlyozza az emlékezés és a tanítás kötelességét, hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.

 

Iohannis: Az antiszemitizmus visszatérésének veszélye nem múlt el

Románia fontos lépéseket tett az utóbbi időben a holokauszt borzalmainak tudatosítása érdekében, de az idegengyűlölet és antiszemitizmus visszatérésének veszélye nem múlt el - hangoztatta Klaus Iohannis román államfő hétfőn a nemzetközi holokauszt-emléknap alkalmából rendezett bukaresti megemlékezésen.

Rámutatott: Bukarestben tavaly holokausztmúzeumot alapítottak, a romániai oktatásban kiemelt figyelmet szentelnek a holokausztnak, javult az antiszemitizmus visszaszorítását célzó jogszabályi keret. Ugyanakkor zsidó temetőket dúlnak fel az országban, közéleti szereplők hirdetik egyes fajok felsőbbrendűségét, relativizálni próbálják a holokauszt borzalmait és a román történelem "gyűlöletes bűnöseit" dicsőítik - figyelmeztetett a román államfő.

Iohannis szerint Európa sem gyógyult még ki az antiszemitizmusból 75 évvel az auschwitzi haláltábor felszabadítása után: saját kudarcaikat bűnbakgyártással leplezni próbáló politikai vezetők hangolnak a bevándorlók, romák vagy zsidók ellen.

Az antiszemitizmus és idegengyűlölet újbóli "szárba szökkenését" meg kell akadályozni: toleranciára neveléssel, a másság elfogadásának és tiszteletének hirdetésével kell megvédeni a jogállamiságot, demokráciát és egyéni szabadságjogokat - hangoztatta a román elnök.

Klaus Iohannis a román kulturális érdemrenddel tüntette ki a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségét, az Elie Wiesel Nemzeti Holokausztkutató Intézetet és az Észak-Erdélyi Holokauszt Emlékmúzeumát, és emlékérmet adományozott a roma holokauszt három túlélőjének. A román államfő felidézte: 1942-ben 25 ezer romát, köztük sok nőt és gyereket deportáltak Transznisztriába, közülük 11 ezren haltak meg a hideg, az éhség és egészségügyi ellátás hiánya miatt.

 

Mike Pompeo: Washington további anyagi segítséget ad az Auschwitz-Birkenau Alapítványnak

Az amerikai kormányzat további anyagi segítséget ad az Auschwitz-Birkenau Alapítványnak - jelentette be hétfőn Mike Pompeo amerikai külügyminiszter.

Közleményében az amerikai diplomácia vezetője leszögezte: a holokauszt áldozatai iránti tisztelet jegyében, az auschwitz-birkenaui emlékmúzeum megőrzése és az antiszemitizmus elleni harc, valamint annak érdekében, hogy a jövendő nemzedékei soha ne feledjék el a tragédiát, az amerikai külügyminisztérium a kongresszussal egyetértésben további kétmillió dollárt biztosít az Auschwitz-Birkenau Alapítványnak. A hozzájárulással Washington azt a 15 millió dolláros segítséget bővíti, amellyel az Egyesült Államok 2018-ig öt éven keresztül támogatta az alapítványt.

Mike Pompeo hangsúlyozta, hogy a támogatás annak bizonyítéka, hogy az amerikai kormányzat támogatja a holokauszttal kapcsolatos oktatást, emlékezést, párbeszédet és kutatást.

"Az Egyesült Államok bátorít más nemzeteket is az Auschwitz-Birkenau Alapítvány támogatására" - szögezte le a közleményben Pompeo. Egyben emlékeztetett arra is, hogy az emberiségnek kötelessége a holokauszt túlélői iránti tisztelet, a holokauszt és a náci üldözés minden más áldozata emlékének megőrzése, az antiszemitizmus elleni harc és a fellépés a történelem átírásának kísérletei ellen.

Az Egyesült Államokban a kormányzat és a Demokrata Párt vezetői is megemlékeztek az auschwitzi haláltábor felszabadításának évfordulójáról. Donald Trump még pénteken elnöki proklamációt írt alá, amelyben leszögezte: "emlékezünk a holokausztban elpusztult hatmillió zsidóra és tiszteletünket fejezzük ki a náci rezsimre vereséget mért amerikai katonák és a szövetségesek katonái fáradhatatlan harca iránt".

Az elnök egyúttal leszögezte: "ismét elkötelezzük magunkat az antiszemitizmus elleni harc mellett". Egyben ismételten támogatásáról biztosította Izrael Államot.

Mike Pence alelnök és Nancy Pelosi házelnök a múlt héten részt vett a jeruzsálemi Jad Vasem emlékhelynél tartott megemlékezésen, majd Nancy Pelosi és Steve Mnuchin pénzügyminiszter vezetésével amerikai küldöttség tett látogatást Auschwitzban.

 

MTI