A miniszterelnöki hivatal képviselője hangoztatta, hogy Líbiával kapcsolatban "jelenleg nincsen kezdeményezés olyan megállapodás megkötésére mint Törökországgal történt".
Az Európai Unió és Törökország 2016 márciusában kötött megállapodást a migrációs válság kezeléséről. Brüsszel hatmilliárd euróval segítette Ankarát.
A római kormányhivatal leszögezte: semmilyen hasonló javaslatot nem tettek annak érdekében, hogy hasonlóképpen fékezzék meg a Líbiából indulókat. Róma ugyanakkor azt hangoztatja, hogy az EU-nak nagyobb figyelmet kell fordítania a Földközi-tenger déli térségére, valamint pénzügyi segítséget kell nyújtania a migránsok kiindulási pontjainak számító afrikai államoknak.
A baloldali la Repubblica című lap értesült úgy, hogy Mario Draghi miniszterelnök a Brüsszel és Líbia közötti "anyagi megállapodást" már a következő uniós csúcson napirendre akarja tűzni. Az újság azt írta, hogy az olasz diplomácia vezetője, Luigi Di Maio a következő napokban a líbiai kormánnyal Tripoliban egyeztet, és az olasz politikussal egy időben Várhelyi Olivér a szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos is Líbiában lesz.
Líbiából a napokban újraindult a migráció a dél-olaszországi partok felé. Az Il Giornale című jobboldali napilap 70 ezerre becsüli az indulásra készen állók számát. Az újság a többi között a Bija néven ismert emberkereskedő szabadon engedésével magyarázza a tömeges indulásokat. Az egyik legnagyobb líbiai fegyveres és emberkereskedő szervezetet irányító férfi áprilisban szabadult a börtönből az új líbiai kormány engedélyével.
Olaszországba az év eleje óta csaknem 13 ezren érkeztek, többségük a déli "belépőkapunak" tartott Lampedusa partjaira. A sziget alig kétszáz fős táborában még hétfőn is 1750-en voltak. A belügyi tárca négy karanténhajót küldött a migránsok ideiglenes elhelyezésére, a hajók azonban egyelőre a rossz idő miatt nem tudtak kikötni.
Sajtóértesülések szerint Mario Draghi legkésőbb szerdán tart szűk körű kormányülést a migrációs helyzetről a belügyi, a külügyi és a védelmi tárca vezetőjével. A tervek között szerepel, hogy az érkezőket karanténhajók helyett úgynevezett Covid-hotelekben, vagyis kaszárnyákban és a Vöröskereszt intézményeiben helyezik el.
Luciana Lamorgese belügyminiszter a 2019-es máltai megállapodás újraindítását szorgalmazta. A tárcavezető ezen kívül a tengeren hajóra vett emberek "automatikus és szolidáris európai szétosztási rendszeréről" beszélt az EU belügyi biztosával, Ylva Johannsonnal.
Olasz hírügynökségi jelentések szerint a líbiai diplomácia vezetője, Najla Mangus - aki az észak-afrikai ország első női külügyminisztere - úgy nyilatkozott, hogy "Líbia nem lehet Európa határőre". Mangus egyébként áprilisban Rómában már egyeztetett Lamorgesével.
Az affaritaliani.it című politikai hírportál elemzése szerint a Mario Draghi vezette kormány gyenge pontjának nem a járványhelyzet kezelése, hanem a migráció számít. Ez a téma osztja meg legjobban a bal- és a jobboldali kormányerőket, miközben hétről-hétre egyre több migráns érkezése várható. A hírportál megjegyezte, hogy Róma korábban Berlin segítségére számíthatott, de az őszi választások előtt Angela Merkel nem mutat hajlandóságot az olaszországi migránsok átvételére.
MTI
