A tárca elemzése szerint a migrációs folyamatok alakulását jelző valamennyi mutató - köztük a regisztrált illegális határátlépések száma és a menedékjog iránti kérelmek száma - alátámasztja, hogy a Törökországból induló és Görögországon keresztül húzódó útvonalon fekvő balkáni országok mindegyikében erősödött a migrációs nyomás 2018-hoz és 2017-hez képest.
Jelenleg nagyjából 12 ezer olyan ember tartózkodik a térségben, aki menedékjogot kíván szerezni Nyugat-Európában. Többségük, nagyjából 7000 ember Bosznia-Hercegovinában van. Elhelyezési, ellátási körülményeik a tél közeledtével várhatóan romlanak - áll az elemzésben, amely szerint az év eleje óta mintegy 25 ezren érkeztek az országba, és 18 ezren jutottak tovább Nyugat-Európa irányába.
A folyamat egyik fő központja a Horvátországgal határos boszniai Una-Sana kanton, ahonnan Horvátországon keresztül Olaszországba, majd más nyugat-európai államokba, köztük Németországba vezet a migrációs útvonalak összetett rendszere.
A Welt am Sonntag értesülése szerint nemrégiben a bosznia-hercegovinai fővárosban, Szarajevóban járt a berlini belügyminisztérium és a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) egy szakértői csoportja, hogy egyeztessenek a helyi hatóságok támogatásának lehetőségeiről. Tárgyaltak a többi között arról, hogy Németország miként segíthet az elutasított menedékkérők hazajuttatásában.
Egy magas beosztású belügyminisztériumi tisztségviselőkből álló csoport a horvát-bosnyák határ térségét is felkereste, jártak a horvát oldalon és a boszniai Bihac városában is, ahonnan több ezren igyekeznek átjutni Horvátországba.
Az egyeztetésekbe a határőrizetért felelős szövetségi rendőrség vezetője, Dieter Romann is bekapcsolódott, a napokban balkáni országok határigazgatási szerveinek képviselőivel folytatott megbeszélést a teendőkről és a lehetséges német támogatásról.
A legnagyobb kormánypárt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) soraiból a bosznia-hercegovinai hatóságok jelentős mértékű támogatását sürgetik. Marian Wendt, a CDU egyik vezető belbiztonsági szakpolitikusa a Wlet am Sonntagnak a 2015 nyarán a budapesti Keleti-pályaudvarnál történtekre utalva azt mondta, hogy "ha nem akarunk egy második Budapestet, akkor most támogatnunk kell Bosznia-Hercegovinát a migránsok ellátásában, hogy ne induljanak meg ismét nagy csoportokban észak felé".
A politikus elmondta, hogy nemcsak a szövetségi rendőrségtől kellene alakulatokat küldeni Bosznia-Hercegovinába, hanem az országos polgári- és katasztrófavédelmi szervezettől (Technisches Hilfswerk - THW) is, hogy közösen "stabilizálják a helyzetet".
A belügyminisztérium belső elemzése szerint a balkáni útvonalon zajló folyamatokat legfőképpen az befolyásolja, hogy mennyi ember érkezik Törökországból Görögországba. Ezzel kapcsolatban Dieter Romann a Welt am Sonntagnak adott rövid nyilatkozatában azt mondta, hogy a schengeni övezetben az állandó belső határellenőrzés felszámolásának feltétele a külső határ hatékony ellenőrzése, de jelenleg ez a feltétel nem teljesül.
A lap egy másik nem nyilvános dokumentumra, az Európai Bizottság egy belső jelentésére hivatkozva azt írta, hogy az idén eddig 57 182 ember kelt át Törökországból Görögországba szárazföldi és tengeri úton, ami 38 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A görög-török európai uniós külső határ térségében fekvő égei-tengeri szigetekről 28 952 embert szállítottak át a görög szárazföldre. A szigeteken 35 630 olyan személy tartózkodik, aki menedékjogot kíván szerezni az Európai Unióban, ami a legnagyobb szám, amióta 2016 márciusában megkötötték az EU-Törökország menekültügyi egyezményt.
MTI
