Az uniós biztos kifejtette: a 2021-től érvénybe lépő büdzséről szóló bizottsági tervezet jelenleg az Európai Tanács és az Európai Parlament (EP) asztalán van, és a bizottság még tartja azt az ambiciózus elképzelést, hogy a költségvetést még a jelenlegi EP fogadhatja el. Ugyanakkor látják a nehézségeket, és reális esély van arra, hogy őszre tolódik a költségvetés elfogadása, amit már egy új bizottság bonyolítana le – magyarázta. Hozzátette, az intézmények változása a jövő évben nem segíti a költségvetés elfogadásának kérdését. A cél az, hogy időben meg tudjanak kezdődni új uniós programok, fogalmazott
Navracsics Tibor kiemelte továbbá, hogy egy másik érzékeny kérdés a brexit, március 29-én formálisan kilép Nagy-Britannia az EU-ból. A mostani megállapodás szerint 2020. december 31-ig átmeneti időszak lenne, hogy a részletes szabályozás is elkészüljön, mutatott rá.
E két nagy téma mögött több kérdés van, például olyan kereskedelempolitika kialakítása és fenntartása, amely lehetővé teszi, hogy a jelenlegi nehezebb körülmények között is az EU megtarthassa a piacokat és a kedvező kereskedelmi feltételeket. Az EU emellett nem mond le a további kapcsolatépítésről sem, fűzte hozzá.
Erasmus
A biztos a tárcáját illetően elmondta: az oktatás területén a legnagyobb eredmény, hogy az Erasmus program költségvetését sikerülhet megduplázni a bizottság költségvetési tervezete alapján. A cél, hogy azon családoknak is elérhetővé tegyék a külföldi tanulást, akik ezt ma nem engedhetik meg maguknak, fogalmazott.
Kitért rá: európai oktatási térség néven pedig olyan projektet indítanak, amelynek révén – bár az oktatás tagállami hatáskör – segítik az együttműködést a tagállamok között az oktatásban.
Navracsics Tibor arról is beszélt, hogy kulturális stratégiát készített, amelyben hangsúlyozta a kultúra, mint az európai versenyképességet növelő tényező, a szociális integráció egyik hajtóereje és a nemzetközi diplomáciát meghatározó erő jelentőségét.
Tagállami hatáskör
A biztos ellenzéki képviselők a CEU ügyéről kérdezték. Navracsics Tibor közölte: az oktatáspolitika a tagállamok kizárólagos hatásköre, a bizottság nem szólhat bele egy tagállam oktatási szerkezetébe és tematikájába. Az oktatási biztosnak nincs olyan jogi eszköze, amellyel egy oktatási rendszeren belüli konfliktust kezelhetne, szabályozhatna – mutatott rá.
Úgy vélte, a CEU ügyének van egy jogi része, amelyben az Európai Bíróság döntést hoz, emellett pedig van egy politikai konfliktus a CEU és a kormány között, amelyben ő nem foglalhat állást. Ugyanakkor hozzátette: veszteségként éli meg a történteket, és még mindig bízik abban, hogy a CEU nem költözik el.
Kormánypárti képviselők a Minority Safepack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezésről kérdezték Navracsics Tibort. A biztos azt mondta: hitelesítették az aláírásokat, de a hivatalos eljárás még nem indult el a bizottság részéről, érdemben vélhetően a következő bizottság tud foglalkozni vele.
Több képviselő firtatta azt is, hogy mi lesz, ha Nagy-Britannia megállapodás nélkül hagyja el az uniót. A biztos szerint ebben az esetben Nagy-Britannia felelőssége, hogy vállalja-e az eddigi kötelezettségeit vagy sem.
