Európát súlyos bajok gyötrik, harcolni kell érte – jelentette ki Angela Merkel a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián. A német kancellár szerint küzdeni kell mindazokkal, akik a multilateralizmussal szembemenve úgy vélik, hogy a problémákat otthon és másokkal szemben kell megvédeni. Bírálta Oroszország hibrid hadviselését is az európai országokban, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Nyugat nem zárkózhat el Moszkvától és a földgázellátásban is támaszkodni kell az orosz forrásokra, akkor is, ha a földgázvezeték építését az amerikai kormányzat bírálja.
„Egy orosz gázmolekula orosz gázmolekula marad akkor is, ha Ukrajnán keresztül érkezik és akkor is, ha a Balti-tenger alatt. Senki nem akar egyedül Oroszországtól függeni. Nem értem tehát, miért annyira rossz, hogy Oroszország továbbra is a partnerünk marad. Tényleg azt akarjuk, hogy Oroszország Kínától függjön? Nem gondolom, hogy ez lenne Európa érdeke” – mondta a német kancellár.
Angela Merkel több további kérdésben is a Fehér Házzal szemben foglalt állást, felszólalt a német–orosz kereskedelmi és egyéb kapcsolatok mellett. A konferencián résztvevő Mike Pence, amerikai alelnök minderre úgy reagált, Amerika nem védheti meg a Nyugatot, ha szövetségesei függő helyzetbe kerülnek a Kelettel. Pence felszólította az európai vezetőket, hogy követve az USA példáját, mondják fel az iráni atomprogramról kötött 2015-ös szerződést, mert véleménye szerint Teherán egy új holokausztra készül.
„Eljött a tettek ideje. Eljött az ideje annak, hogy európai partnereink hagyjanak fel az amerikai szankciók aláásásával, amelyek ez ellen a gyilkos, forradalmi kormány ellen irányulnak. Eljött az ideje annak, hogy az európai partnereink vonuljanak ki az iráni nukleáris egyezményből” – mondta az alelnök.
Nem az iráni atomegyezmény volt az egyetlen azonban, amit az Egyesült Államok felmondott. Az amerikai külügyminiszter február elsején jelentette be, hogy megkezdi kivonulását az 1987-ben kötött amerikai–orosz INF szerződésből, arra hivatkozva, hogy Moszkva évek óta megszegi az egyezményt. A közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközök leszereléséről szóló megállapodás fontos lépést jelentett a hidegháború lezárásához, annak felmondásával sokak szerint újabb fegyverkezési verseny kezdődhet a nagyhatalmak között.
„Putyin elnök többször is jelezte, hogy kész tárgyalni a szerződés kiterjesztéséről. Párbeszédet kezdeményeztünk az Egyesült Államokkal, ám eddig nem kaptunk semmilyen jelentős ajánlatot konzultációról, de tovább fogunk próbálkozni” – mondta Szergej Lavrov, orosz külügyminiszter.
Az 55. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencia péntektől vasárnapig tart, témái között szerepel a többi között az Európai Unió és a transzatlanti kapcsolatrendszer jövője, Kína felemelkedése a világhatalmak közé, a szíriai és afganisztáni polgárháború, Irán helyzete és az ukrán válság. Az eseményen több mint 35 állam-, illetve kormányfő, valamint további közel hatszáz politikai, katonai, gazdasági vezető, szakértő és civil aktivista képviselteti magát.