A huszonöt választási listán a legnagyobb albán pártok mellett a Koszovóban élő nemzeti kisebbségek többsége is megtalálható.
A koszovói választási törvény szerint önállóan induló pártok esetében 5 százalékos a parlamenti küszöb, míg koalíciók esetében 7 százalékos. A kisebbségek a pozitív diszkriminációnak köszönhetően 20, úgynevezett fenntartott hellyel rendelkeznek a 120 fős pristinai törvényhozásban, ebből 10 hely a szerb kisebbséget illeti meg, 10 pedig a többi - bosnyák, roma, török, goráni, askáli és a magát egyiptominak nevező - nemzeti közösségnek jár.
Az előrehozott választásra azért van szükség, mert Ramush Haradinaj miniszterelnök július közepén lemondott, ugyanis a koszovói háborús bűnöket vizsgáló hágai székhelyű különleges bíróság gyanúsítottként idézte be. A kormányfő azzal indokolta lemondását, hogy nem akart miniszterelnökként a bíróság elé állni. Első meghallgatásán megtagadta a válaszadást.
A közvélemény-kutatások szerint egyik pártnak sem lesz meg a kellő többsége a kormányalakításhoz, így hosszan elhúzódó koalíciós tárgyalásokra lehet számítani. Az új kormánytól bel- és külföldön egyaránt azt várják, hogy újraindítsa Szerbiával a kapcsolatrendezési tárgyalásokat, amelyek tavaly novemberben álltak le, miután Koszovó százszázalékos vámot vetett ki a Szerbiából érkező árura. A kapcsolat rendezése mindkét ország európai integrációjának a kulcsa.
Az ország függetlenségének kikiáltását előkészítő 2007-es választás óta ez már az ötödik voksolás. Azóta minden választás előrehozott volt, a legrövidebb megbízatási ideje pedig éppen a mostani kormánynak volt, mindössze 28 hónap után kell újra az urnák elé vonulniuk az állampolgároknak.
A szavazóhelyiségek 19 óráig tartanak nyitva. A választás tisztaságát több mint 34 ezer koszovói és nemzetközi megfigyelő ellenőrzi.
MTI
