Amerikai részről Zalmay Khalilzad, az elnök különmegbízottja, afganisztáni születésű amerikai diplomata vezeti a delegációt. Washington elsőként azt szeretné elérni, hogy a muszlim fundamentalista felkelők hirdessenek tűzszünetet, a tálibok viszont a külföldi katonák teljes kivonását követelik Afganisztánból.
Khalilzad korábban tudatta, hogy mindkét fél elkészítette a maga megállapodástervezetét arról, hogy hogyan és mikor kellene távozniuk a külföldi erőknek Afganisztánból, cserébe pedig a tálibok garanciákat adnának, hogy Afganisztán a jövőben nem lesz más országokat megtámadó fegyveres csoportok menedéke. Egy névtelenséget kérő forrás arról is beszámolt, hogy Washington a tálibok és az afgán kormány közötti párbeszédet is szorgalmazza.
Az Egyesült Államok a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően avatkozott be katonailag szövetségeseivel Afganisztánban, amelyet akkor a tálib szélsőségesek irányítottak, akik Washington szerint menedéket adtak a terrortámadások felelőseként megnevezett al-Kaida terrorszervezet vezetőjének, Oszama bin Ladennek. Az afganisztáni katonai misszió jelenleg a NATO vezetésével zajlik Eltökélt támogatás névvel, melynek elsősorban már nem harci feladatai vannak, hanem az afgán erők támogatása, segítése és kiképzése a dolga.
A tárgyalásokkal egy időben hozta nyilvánosságra az Egyesült Államokban friss jelentését az afganisztáni újjáépítés amerikai támogatását ellenőrző, úgynevezett különleges főfelügyelő. Ez azt állapítja meg, hogy Washington éves szinten 5 milliárd dollárt fordít az afgán biztonsági erők támogatására, mindazonáltal az ország "nem áll készen a békére", és sürgősen stratégiát kell kidolgoznia arra, hogy a tálib szélsőségesek hogyan illeszkedhetnek be a társadalomba, hogyan lehet felszámolni a korrupciót és az országban virágzó kábítószer-termelést.
A jelentésből az is kiderül, hogy a NATO-misszió már nem ad tájékoztatást arról, hogy a kabuli kormányzat illetve a tálibok az ország mely körzeteit tartják ellenőrzésük alatt, pedig az a felkelők elleni küzdelem egyik fontos mutatószáma. A korábbi adatok egyébként azt mutatták, hogy a tálibok egyre több körzetet vonnak ellenőrzésük alá, a kormány pedig a legutóbb közzétett adatok szerint az ország 407 körzetének csak 53,8 százalékát tartotta ellenőrzése alatt.
MTI
