A több mint 150 éve működő párt történetének első elnökjelölő pártszavazása az első fordulóban a szakértői várakozásoknak megfelelően alakult: az első helyen Olaf Scholz pénzügyminiszter-alkancellár és Brandenburg tartományi helyi politikus társa, Klara Geywitz végzett a szavazatok 22,68 százalékával, a második helyen pedig Norbert Walter-Borjans volt észak-rajna-vesztfáliai pénzügyminiszter és Saskia Esken szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselő, akik a szavazatok 21,04 százalékát szerezték meg.
A négy további elnökjelölt páros rendre 15 százalék alatti eredménnyel végzett.
A jelöltek a pártszavazás előtt közös országjáráson vettek részt, 23 regionális konferencián mutatták be elképzeléseiket.
A 426 ezer párttag levélben vagy az SPD honlapján szavazhatott a jelöltekre, 12 napon keresztül, péntekig. A párttagok 53,3 százaléka élt a lehetőséggel.
A második fordulót november 19-től 29-ig tartják, eredményét november 30-án jelentik be. A tisztújítást az SPD december 6-án kezdődő kétnapos berlini kongresszusán hajtják végre.
A kongresszusi küldöttek a pártszavazás végeredményét tiszteletben tartva azt a jelöltpárost választják meg az SPD vezetőinek, amely a legtöbb voksot kapja a tagságtól. Ehhez előbb módosítaniuk kell majd az alapszabályt is, amelyben még nem szerepel, hogy nemcsak egy elnök, hanem akár két társelnök is vezetheti a pártot.
Elemzők a szavazás legfőbb tétjének sokáig azt tartották, hogy folytathatja-e munkáját a szövetségi kormány, a Kereszténydemokrata Unió (CDU), a bajor testvérpárt Keresztényszociális Unió (CSU) és az SPD koalíciója. Az első forduló eredménye Angela Merkel kancellár negyedik kormányának fennmaradásának irányába mutat, mert a Scholz/Geywitz duó kezdettől a nagykoalíció legfőbb védelmezője volt, a Borjans/Esken páros pedig a nagykoalíció mérsékelt bírálói közé tartozik, és kihullottak azok a jelöltek, akik azt szorgalmazták, hogy az SPD lépjen ki a kormányból és ellenzékben próbálkozzon a megújulással.
A kérdés azért égető a német szociáldemokratáknak, mert 2002 óta nem nyertek országos szintű választást, és az azóta a CDU/CSU kisebbik partnereként kormányon eltöltött évek - a 2005-2009-es, a 2013-2017-es és a 2017 őszi Bundestag-választással kezdődött ciklus - még inkább megtépázták választói támogatottságukat.
Így az SPD, amely a 2002-es Bundestag-választáson még a szavazatok 38,5 százalékával végzett az első helyen, a legutóbbi felmérések szerint a szavazatok csupán 14-15 százalékára számíthatna, ha most vasárnap lenne szövetségi parlamenti választás.
A szociáldemokraták a májusi európai parlamenti (EP-) választáson a szavazatok 15,8 százalékát gyűjtötték össze, ami 11,5 százalékpontos visszaesés az előző, 2014-ben tartott EP-választáson szerzett 27,3 százalékhoz képest, és valamennyi országos szintű választást tekintve a leggyengébb eredményük. Az újabb súlyos kudarc után, június elején lemondott a párt addigi elnöke, Andrea Nahles, aki még Bundestag-képviselői mandátumát is visszaadta és kivonult a politikából, az ideiglenes vezetőség pedig a tagságot bevonó szavazással és a társelnöki intézmény bevezetésével igyekszik lendületbe hozni a pártot.
MTI
