Alig száradt meg a tinta az izraeli–palesztin fegyverszüneti egyezményen, a jeruzsálemi vezetés évtizedek óta nem látott palesztin területkisajátítást jelentett be a megszállt Ciszjordániában. A lépés egy körülbelül 400 hektáros földet érint, az izraeli hadsereg egy júniusi kormányrendeletre hivatkozva jelentette be az állami tulajdonba vételt. A közelben rabolták el és ölték meg a három izraeli tinédzsert a Hamász fegyveresei, ami végül kiváltotta a több mint kétezer halálos áldozatot követelő hadműveleteket.
A Peace Now elnevezésű izraeli békepárti csoport szerint az 1980-as évek óta ez a legnagyobb kisajátítás. A palesztin elnök elítélte az izraeli döntést. Az Egyesült Államok is ellenzi, mert az árthat a gázai konfliktust lezáró béketárgyalásoknak, és a lépés visszavonását sürgette. A bírálókhoz csatlakozott Franciaország és Nagy-Britannia is. Szokatlanul éles hangnemben utasította el a jeruzsálemi kormány lépését az ENSZ főtitkára. Ban Ki Mun szerint a földkisajátítás megnyitja a lehetőséget az újabb telepbővítések előtt, amelyek ellentétesek a nemzetközi joggal, és hátráltatják a palesztin állam létrehozását célzó törekvéseket.
Az izraeli lakásügyi minisztérium szerint a kisajátítás bejelentése csak az első lépés, és sok évbe telik, mire bármi is épül a területen. A döntés ellen 45 napig fellebbezhetnek az izraeli bíróságon a palesztin tulajdonosok. Az 1967-es hatnapos háborúban elfoglalt Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben 2,5 millió palesztin és félmillió izraeli él.