Demokratikusabb Európa, migráció, a populista pártok elleni harc, jogállamiság, munkanélküliség, éghajlatváltozás - ezek a témák uralták az európai parlamenti frakciók csúcsjelöltjeinek szerda esti vitáját. A legnagyobb esélyes, a Néppárti Manfred Weber méltatta a Juncker-bizottságot, azonban új kezdetet hirdetett, közelebb hozná Európát az állampolgárokhoz. A politikus arra is rámutatott, hogy a nacionalizmus, az egoizmus visszatért a kontinensre, és fel kell venni a harcot azok ellen, akik le akarják rombolni az integrációt. Ehhez szerinte új eszközökre van szükség.
Arról is beszélt, hogy a migrációs válságot csak közös erővel lehet megoldani és teljes mértékben vissza kell szerezni a külső határok feletti ellenőrzést, ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a humanitárius felelősségről.
Frans Timmermans, az európai szociáldemokraták csúcsjelöltje szerint minden tagországban be kellene vezetni a minimálbért, az oktatás terén minden európai fiatalra ki kellene terjeszteni az Erasmus-programot, és 16 évre kellene leszállítani a választókort. Rámutatott, hogy ki kellene kényszeríteni a jogállamiságot minden tagállamban.
Margarethe Vestager, a liberálisok és demokraták csúcsjelöltje szerint a globális felmelegedés elleni harc fokozásával munkahelyek milliói jöhetnek létre, és aláhúzta, az ehhez szükséges technológia jórészt létezik. Majd az álhírek ellen emelt szót. Ska Keller, az európai zöldek vezetője pedig arról beszélt, hogy szerinte a valódi Európa-párti erőknek többé nem szabad szövetségesi viszonyt fenntartaniuk a szélsőséges eszméket vallókkal.
Jan Zahradil, az Európai Konzervatívok és Reformerek frakció listavezetője a decentralizált EU-ról alkotott elképzeléséről beszélt, amely tiszteletben tartaná a nemzetek szuverenitását. úgy vélte, hasznosabb, ha Brüsszel kevesebbet tenne, de jobban, és nem oktatná ki a tagállamokat.
Hír TV
