Magyarországnak is kedvezne Juncker

Indulatos vitákat és elkeseredett küzdelmet ígér az Európai Unió új költségvetésének elkészítése. Az unós politikusok kétnapos konferencián egyeztetnek a 2020 utáni költségvetési időszak fő elveiről. Jean-Claude Juncker fordított szemléletű költségvetés elkészítését látná jónak.

– A múltban előbb a költségvetés teljes összegét határoztuk meg és ennek alapján döntöttünk a politikai célkitűzésekről. Mostantól ennek pont az ellenkezőjét kell tennünk – közölte Juncker, vagyis az Európai Bizottság elnöke először a kiadásokat határozná meg, és ehhez igazítaná a bevételeket – azaz a tagállami befizetéseket. Ha a költségvetés főösszege nő, eltörölhetik a tagállamok nemzeti jövedelmének 1 százalékában meghatározott plafont is.

Magyarországnak nemcsak ez kedvezhet, hanem az elnök másik javaslata is. – Nem támogatom a kohéziós költségvetés radikális csökkentését. Az ugyanis továbbra is nagyon fontos, és nem is csak a támogatott országok, de az összes többi ország számára is, a jövedelmi és életszínvonalbeli egyenlőtlenségek leküzdése érdekében – tette hozzá Juncker, aki a közös mezőgazdasági politika esetében sem támogat csökkentést.

A magyar kormány számára legalább ugyanennyire kedvező lehet az is, hogy a bizottság elnöke nem pártolja, hogy politikai feltételekhez, például jogállami kritériumokhoz kössék a kifizetéseket.

Lázár: készek vagyunk többet fizetni

A magyar kancelláriaminiszter Brüsszelben már be is jelentette, hogy Budapest kész növelni uniós befizetéseit. „Kis pénz kis foci, nagy pénz nagy foci” – Puskás Ferencet idézte Lázár János, amikor közölte, hogy Magyarország álláspontja szerint az Európai Unió csak akkor nézhet messzebbre és akkor tűzhet ki nagyobb célokat maga elé, hogyha több pénze van.

– Magyarország kész arra, hogy többet fizet az Európai Unió következő kasszájába. Több feladat, több befizetés. Készek vagyunk a nemzeti hozzájárulásunkat GNI-arányosan 1,2 százalékosra növelni – mondta a kancelláriaminiszter.

Lázár János szerint közös politikánknak van jövője, ehhez pedig több pénz kell, azonban Nagy-Britannia kiválásával az Európai Uniónak lényegesen kevesebb forrása lesz.

– Ha több Európában gondolkodunk, az több pénzt jelent. Ha több feladat van Európában, az egészen biztos többe fog kerülni. Meggyőződésünk szerint kevesebb pénzből nem lehet több Európát létrehozni és nem lehet több Európát építeni – tette hozzá.

Egyúttal azt is kijelentette, hogy az Európai Uniónak újabb tagokat is fel kellene vennie, hiszen ezzel lehet egységesebb és erősebb Európa, és hozzátette, hogy az új költségvetésnek meg kellene maradnia 7 éves ciklusokban. Az is nagyon fontos véleménye szerint, hogy ne defenzív, védekező jellegű legyen, hanem offenzív, amely elsősorban Európa biztonságát és versenyképességét szolgálja.