Szerbiában a 6,5 millió választópolgár június 21-én a köztársasági parlament 250, valamint a vajdasági tartományi képviselőház 120 mandátumáról, illetve több mint 170 önkormányzat összetételéről dönt. Ezen önkormányzatok között van négy, amelyet hagyományosan magyar vezető irányított az utóbbi években, évtizedekben: Magyarkanizsa, Zenta, Topolya és Szabadka. Ám Szabadkának 2008 és 2013 között nem volt, és 2016 óta sincs magyar polgármestere. Ezen változtatna a legnagyobb délvidéki magyar párt.
Pásztor Bálint egy közelmúltban tartott sajtótájékoztatóján elmondta: lokálpatrióta programmal indul Szabadka vezetéséért, azt szeretné elérni, hogy leálljon a magyar határhoz közeli város "balkanizálódása", amely az utóbbi években, a nem magyar polgármesterek idején kezdődött el. Mint mondta: "nemet mondunk arra, hogy Belgrádból ideirányított zsoldosok irányítsák akár a közintézményeket, akár magas rangú beosztásban legyenek a városházán". A magyar polgármesterjelölt a jelenlegi városvezetéssel elégedetlen szerb választók szavazataira is számít, mert csupán magyar szavazatokkal nem tudna nyerni az enyhén szerb többségű Szabadkán.
Visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint a VMSZ alkut kötött volna a Szerb Haladó Párttal (SNS), és ennek értelmében bizonyos engedményekért cserében az SNS átadná Szabadkát a VMSZ-nek. Mint mondta, annak a pártnak a jelöltje lesz a polgármester, amelyik a legtöbb szavazatot szerzi június 21-én.
Pásztor Bálint az utóbbi 13 évben a belgrádi parlamentben a VMSZ frakcióvezetője volt, és idén is ő a listavezető. Amennyiben a VMSZ mégsem szerezne elég szavazatot Szabadkán, és nem Pásztor Bálint lenne a polgármester, úgy a politikus valószínűleg folytatná képviselői munkáját a szerb fővárosban. A VMSZ reményei szerint a párt legalább öt képviselője juthat be a belgrádi törvényhozásba.
MTI
