A 988-ban megalakult ukrán egyház a 17.század óta tartozik orosz fennhatóság alá, de az 1990-es évek óta akarnak függetlenedni. Az erről szóló döntést az oroszok azonban ellenzik, az ellentét pedig végleges szakadást okozhat az ortodox egyházban. Az egyházi ügyeket ráadásul a világi politika is jelzésként értékeli.
Csaknem 30 éve várnak az ukrán ortodoxok arra, hogy független egyházat alkothassanak. Az ortodox egyház Isztambulban, azaz történelmi nevén Konstantinápolyban tartott 3-napos egyetemes szinódusa végén az ukrán egyházkerület végül megkapta az engedélyt a függetlenedésre. A pátriárkák tanácsa emellett visszavonta több ukrán egyházi vezető ellen szóló kiközösítő határozatot is, amelyet még a 90-es évek elején rendeltek el, miután a renegátnak nyilvánított ukrán egyházkerületek élére álltak. A függetlenségről szóló határozat jelentőségét a keleti és nyugati kereszténység 1054-es nagy egyházszakadáséhoz hasonlítják. Az autokefál, azaz független ukrán egyház alakuló szinódusa után kapja meg a végleges engedélyt az elválásra.
Az egyesítő szinódus fogja megválasztani az egyház vezetőjét, a pátriárkát. Ezután, az egységes patriarchátus fog dönteni arról, hogy megadja-e a tomoszt az ukrán egyház függetlenségétől
. – jelentette ki Filaret, az újra teljes jogú pátriárkaként elfogadott kijevi pátriárka, aki sokak szerint a legesélyesebb az ukrán egyház vezetésére. Az egyházi viszonyok alakulása politikai színezetet is kapott. A nyugatbarát ukrán elnök, Petro Porosenko szerint ez az Oroszországtól való világi elszakadást is jól jelképezi.
Az egyház függetlenségének kérdése meghaladja az egyház életét. Ezért egyesítették erőiket a hatóságok. A függetlenségünkről szól, a nemzetbiztonságról, az államiságunkról, és egyben a világpolitika alakulásáról
. – nyilatkozta Petro Porosenko ukrán elnök.
Ukrajnában jövőre tartanak elnökválasztást. Az orosz ortodox egyház azonban nem ért egyet az ukránok kiválásával, és válaszként az egyetemes keleti egyházból való teljes kiválással fenyeget, ami visszafordíthatatlan szakadást okozhat a világszerte több mint 300 milló hívőt számláló ortodox közösségben. A szinódus a nyilatkozatában ezért arra kérte a híveket is, hogy fogadják el a döntést, és ne szervezzenek erőszakos templomfoglalási akciókat.
