Egy nappal a Sargentini-jelentés európai parlamenti megszavazása után is többen tiltakoznak az eljárás ellen. Az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának egyik tagja már a tárgyalási szakaszban is ellene szavazott a jelentésnek csakúgy, mint magán a szavazáson.
„Az EP döntése magyarellenes, igazságtalan és lerombolja Európát. Én ellene szavaztam, mert úgy vélem ez támadás a demokratikus döntések és a magyar reformok ellen és a liberális erők rossz szándékát tükrözi. Az európai parlament egyáltalán nem mutatott együttműködési szándékot és nem tartja tiszteletben a közép-európai országokat” – mondta Marek Jurek EP-képviselő.
A cseh képviselőház alelnöke is bírálta a döntést. Csehországnak ki kell állnia visegrádi szövetségese mellett.
„Ez nagy hiba, az ilyen lépések oda vezetnek, hogy az államok nem fognak megbízni egymásban. A Visegrádi Négyek tagjaként Csehországnak is érdeke az, hogy hasonló eljárások ne indulhassanak el” – jelentette ki Petr Fiala a cseh képviselőház alelnöke.
A litván fővárosba látogató lengyel külügyminiszter is kiállt Magyarország mellett. A varsói diplomácia vezetője azt mondta: ha az Európai Tanács szankciókkal sújtaná Budapestet, Lengyelország élni fog vétójogával.
„Lengyelország állásfoglalást adott ki, amiben tiltakozik a hetes cikkely és a magyar barátaink ellen indított eljárás ellen. Úgy véljük, hogy nem indokolt és világosan kijelentettük, hogy ha a tanács tárgyalni fogja az ügyet, mi ellene leszünk és megvétózzuk a döntést, amennyiben az szankciókról szól. Úgy vélem, hogy az Európai Unió megpróbál nyomást gyakorolni a régiónkban lévő országokra és nekünk szolidaritást kell mutatni ebben ez ügyben” – fogalmazott Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter.
A litván külügyminiszter szerint a Magyarország elleni szankciók nem segítenek abban, hogy az EU és Magyarország közötti árkok megszűnjenek. Linas Linkevicius azonban arról nem beszélt, hogy országa hogyan is fog szavazni majd a Tanácsban.