Puhul a lengyel kormány a brüsszeli fenyegetésre

Másfél hónappal ezelőtt még hatáskörének túllépésével vádolta az uniós intézményeket a varsói kormány, amiért bírálták az igazságszolgáltatás függetlenségét korlátozó lengyel törvényeket.

„Szeretném leszögezni, hogy az Európai Bizottság nem szuperkormány és az Európai Parlament nem szuperparlament, és nem adhatnak utasításokat a nemzeti parlamenteknek” – hangoztatta korábban Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter.

Ám a varsói vezetés hangnemet váltott miután az Európai Bizottság bejelentette, a jogállami normák betartásához kötné az uniós források kifizetését a következő uniós költségvetési ciklusban.

A lengyel kormány most már inkább engedne. Már a varsói parlament előtt van a törvényjavaslat, amely enyhítené az igazságszolgáltatási reform egyik kifogásolt részét, mégpedig azt, amelyik lehetővé teszi lezárt ügyek újranyitását nyolc lengyel közjogi intézménynek. A változtatás után már csak a főügyésznek és az ombudsmannak lenne lehetősége erre. 

A Hír TV-nek nyilatkozó lengyel szakértő szerint a Bizottság várhatóan a változtatással együtt is aggályosnak fogja tekinteni a törvényt „Lengyelország törvénymódosításokkal válaszolt az Európai Bizottság nyomására, de ezeket inkább kozmetikázásnak lehet tekinteni. Ezek korlátozzák, de nem szüntetik meg azokat a különleges intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a lezárt bírósági ügyek újranyitását akár 20 évvel az ítélethirdetést követően” – vélekedett Wojciech Przybylski, a Visegrad Insight főszerkesztője.

 Az Európai Bizottság több mint két éve próbálja rávenni a lengyel kormányt az igazságügyi reformok visszavonására, amelyekkel Brüsszel szerint a kormányzó Jog és Igazságosság Párt beavatkozott a független bíróságok működésébe. Tavaly decemberben a szavazatmegvonást is kilátásba helyező 7-es cikkely szerint eljárás is megindult Varsó ellen, de Lengyelország szankcionálását a magyar kormány vétója akadályozni tudja.