A kétoldalú együttműködés mindkét ország érdekét szolgálja, és külső beavatkozások nélkül fenn kell tartani - jelentette ki Haszan Róháni iráni elnök iraki hivatali partnerével, Barhám Szálehhel közös szombati sajtótájékoztatóján Teheránban. Száleh a két szomszédos ország viszonyát stratégiai kapcsolatként jellemezte, ami a történelemben gyökerezik. Mint mondta, Bagdad nem fogja elfelejteni Teheránnak különösen a Szaddám Huszein diktátorral és az Iszlám Állam dzsihadista szervezettel szemben nyújtott segítségét.
Politikánk ezért világos: Erős és barátságos kapcsolatokat szeretnénk a két állam között
– hangsúlyozta Száleh, akit az iráni elnök hivatala idézett.
Róháni azt mondta, hogy a többi között olyan kérdésekben vitatták meg a kereskedelmi együttműködés fokozását hivatali partnerével, mint az olaj- és gázkitermelés, elektromos energia, valamint a vasúthálózat kiépítése. Szót ejtettek a határon létesítendő szabadkereskedelmi zónákról is. Irak Irán második legnagyobb felvevőpiaca Kínát követően. Bagdad élelmiszertől kezdve, elektromos energián át, földgázig bezárólag termékek széles skáláját vásárolja Iránból.
Jelenleg 12 milliárd dolláros kereskedelmet bonyolítunk le, de lehetőség van ennek 20 milliárd dollárra való bővítésére
– húzta alá Róháni. A két ország nagyon szoros gazdasági és politikai kapcsolatokat ápol. Irak egyebek mellett az energiaellátás terén ráutalt szomszédjára, ami miatt Washington időben korlátozott kivételt engedett Bagdadnak az iszlám köztársaságot sújtó amerikai szankciók hatálya alól.
Szálehet a nap folyamán Irán legfelsőbb politikai és vallási vezetője is fogadta. Ali Hamenei ajatolláh egységet sürgetett a két ország között és a külső beavatkozások kivédését.
Néhány kormány a térségben, de azon túl is erős haraggal viseltetnek az iszlám, a szunniták és a síiták iránt, és beavatkoznak Irak belügyeibe
– hangoztatta Hamenei. A pimasz és nyilvánvaló ellenségnek határozottan ellen kell állni
– húzta alá Hamenei anélkül, hogy megnevezte volna ezeket az országokat. Irak és Irán között nem mindig volt barátságos a viszony, a két szomszéd véres háborút vívott egymással 1980 és 1988 között, aminek becslések szerint félmillió katona esett áldozatul. Az Egyesült Államok november 5-én léptette hatályba a megújított szankciókat Irán ellen. Irán már akkor jelezte, hogy nem törődik a tilalmakkal.
Donald Trump amerikai elnök május 8-án jelentette be, hogy az Egyesült Államok kivonul az iráni atomprogram korlátozásáról 2015-ben megkötött nemzetközi megállapodásból, azzal az indokkal, hogy az amerikai kormány megítélése szerint Irán kijátssza az egyezményt. Washington azonban a megállapodás felmondásával egy időben a szankciók újbóli bevezetéséről is döntött.
