Kurti szerint felelőtlenség lenne kizárni azt a lehetőséget, hogy Belgrád "agresszív politikája" egyszer fizikai támadásba csap át Koszovó ellen. "Éberek vagyunk, de nem félünk" - mondta. A koszovói kormányfő Oroszországot okolja a Belgrád és Pristina között kialakult konfliktusért.
Szerinte, mivel Oroszország Szerbia fő szövetségese, és "Putyin a háború embere", "érdekében áll háborút szítani, és ezzel normalizálni" a háborúskodást. Belgrád - amely mindmáig nem ismeri el Koszovó függetlenségét - mindazonáltal tagadja, hogy feszültséget gerjesztene. Szerbia szerint a konfliktus hátterében az áll, hogy Koszovó a koszovói szerbek kisebbségi jogait csorbítja.
A két ország között a hónap elején alakult ki ismét feszültség, miután a koszovói kormány arra kötelezte volna az országban élő szerbeket, hogy ne szerb, hanem koszovói rendszámtáblát használjanak. A koszovói szerbek válaszul útakadályokat állítottak fel. Végül Washington és az EU közbenjárásával a Kurti-kormány szeptember elsejére halasztotta az intézkedés hatályba lépését, a blokádokat pedig - NATO-békefenntartók felügyelete mellett - eltávolították. A koszovói kormányfő a tervek szerint jövő héten Brüsszelben találkozik Aleksandar Vucic szerb elnökkel.
Kurti és Vucic egyaránt nyitott az EU közvetítésével folyó tárgyalásra, de a közelmúltban kevés érdemi eredményt sikerült elérni ezeken a megbeszéléseken. Koszovó 2008-ban függetlenedett Szerbiától, a belgrádi vezetés azonban azóta is saját déli tartományaként tekint az országra. A Koszovóban élő szerbek az ország 1,8 milliós lakosságának mintegy 5 százalékát teszik ki, míg a lakosság túlnyomó része albán nemzetiségű.
MTI
