Immár biztosnak tűnik, hogy Nagy-Britanniának október 31-én sem sikerül elhagynia az uniót, bár Boris Johnson miniszterelnök az utolsó pillanatig küzdött a 2019-es brexitért. A britek lehetséges távozásának állandóan változó időpontját a laikusok mosolyokkal nyugtázzák, de abba talán kevesen gondolnak bele, hogy az EU-ban dolgozó brit diplomaták népes stábjukkal immár harmadik alkalommal készültek fel a részleges vagy teljes munkabeszüntetésre. Az Európai Parlament brüsszeli épületében, a brit konzervatív delegáció irodáiban például doboztornyok fogadnak bennünket.
– Március 29-én és április 12-én is készen álltam a brexitre. Úgy, ahogy október 31-én is készen állnék – mondja Geoffrey Van Orden konzervatív képviselő a felvetésemre, hogyan is bírják a kilépés állandó halasztását. A brit kormánypárt európai parlamenti delegációvezetője szerint bár az október 31-i időpont is tolódni látszik, abban legalább ma már mindenki egyetért, hogy a brexitet nem lehet örökké halogatni.
– Boris Johnson miniszterelnök is folyamatosan azt hangoztatja, hogy mielőbb pontot kell tennünk a kilépés végére – fogalmaz a politikus, aki szerint időközben Franciaország is felismerte, hogy konkrétumokra és egy minél közelebbi céldátumra van szükség.
A legfrissebb hírek szerint az uniós országvezetők közül épp Emmanuel Macron francia elnök az, aki „mindössze” egy 15 napos, technikai jellegű halasztást adna Londonnak. Így elméletileg Boris Johnsonnak lehetősége lenne átvinni a parlamenten a nemrég tető alá hozott brexitalkuját. Erre hosszú idő óta először mutatkozik esély, ugyanis a Westminsterben a héten továbbengedték a dokumentumot, viszont leszavazták a kormány tervét, miszerint három nap alatt kell kidolgozni a kilépés jogi részleteit. Noha a londoni kormány még hivatalosan nem jelentette be a következő lépést, valószínű, hogy a parlamenti szenvedés helyett Johnson újra megpróbálkozik az előre hozott választások kiírásával.
Fotó: MTI/AP/Frank Augstein
– Úgy látom, hogy lassan a Munkáspárt is nyitott lenne a voksolásra – mondja a lehetséges szavazásról Van Orden, aki szerint az mindenképp a Konzervatív Párt megerősödésével járna együtt. – A szavazók is látják, hogy a miniszterelnök vért izzadva küzd az ígérete megtartásáért, a mielőbbi brexitért.
Tegnap esti beszámolók szerint Boris Johnson már jövő hétfőn kezdeményezi az előre hozott választásokat: a BBC-nek arról beszélt, azt szeretné, hogy a képviselők bólintsanak rá egy december 12-i időpontra. Johnson ugyanakkor csak az utóbbi hónapokban két alkalommal akarta erre rábírni az ellenzéket, de egyszer sem sikerült megszereznie a választások kiírásához szükséges kétharmados parlamenti többséget. A friss közvélemény-kutatások szerint a kilépéspárti kormányfő uralma alatt valóban népszerűbbek lettek a Theresa May miniszterelnöksége alatt csak bukdácsoló konzervatívok. Egyes felmérések például már 15 százalékpontra teszik a kormánypárt előnyét az ellenzéki Munkáspárthoz képest – ez baloldali szempontból azt a veszélyt rejti magában, hogy a választások következtében a jelenleg még kisebbségben kormányzó konzervatívok immár egyedül döntenének Nagy-Britannia uniós jövőjéről.
Utóbbiba persze Brüsszelnek is bőven lesz beleszólása: előbb Donald Tusk tanácsi elnök segítségével döntenek (feltehetőleg még a héten) a halasztás hosszáról, majd – rendezett kilépés esetén – London után az Európai Parlamentben is ratifikálni kell a kilépési megállapodást.
– Soha ne mondd, hogy soha. Bármi megtörténhet – válaszolja Geoffrey Van Orden a kérdésre, hogy a legutolsó szakaszban, az EP-ben elbukhat-e a brexitalku. Mint fogalmaz, számos európai parlamenti delegáció frusztrált a brit kilépés miatt és finoman szólva sem szimpatizál Boris Johnsonnal. Arra mindenesetre nincs lehetőség, hogy az Európai Parlament módosítsa a dokumentumot – teszi hozzá a konzervatív politikus. Van Orden egyébként épp a héten szólalt fel a strasbourgi plenárison ülésen, és üdvözölte, hogy legalább az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban konstruktívabb lett a britekkel szembeni hozzáállás.
