2021. augusztus 3.,
kedd, Hermina napja

Izraelbe menekülnek az európai zsidók az antiszemitizmus elől

Magyar Nemzet

2021. május 30., vasárnap 08:59

Izraeli zászlót gyújtanak fel Münsterben, kövekkel dobálják a bonni zsinagógát – ez csupán két példa az elmúlt heteket jellemző zsidóellenes megmozdulásokból, amelyeket a zsidó államnak a Gázai övezet elleni rakétaháborúja váltott ki Németországban. Európa-szerte egyre több politikus aggódik a közel-keleti konfliktus „importálódása”, illetve az antiszemitizmus fokozatos térnyerése miatt, félelmük pedig nem alaptalan. Lapunk egy szakértőt kérdezett meg arról, hogy miért választja egyre több zsidó inkább Izraelt Európa helyett.

Az antiszemita cselekmények elől évről évre egyre több zsidó menekül el a nyugat-európai államokból. Izrael mintegy húszezer bevándorlót fogadott be tavaly, akik főként Oroszországból, Ukrajnából, Franciaországból és az Egyesült Államokból érkeztek, a Zsidó Ügynökség tavalyi becslései szerint idén pedig mintegy ötvenezer bevándorlóra számítanak. Veszprémy László, a Migrációkutató Intézet szakértője lapunk megkeresésére elmondta: a nyugati sajtóban és a politikai közbeszédben is régóta téma, hogy a zsidó közösségek biztonsági helyzetére rossz hatással van a muszlim–arab bevándorlás.

– Az EU bécsi Alapjogi Ügynökségének 2018-as adatai szerint a legtöbb nagy európai zsidó közösség tagjai a radikális iszlám híveit nevezték meg támadóikként az esetek többségében, kivétel például az Egyesült Királyság, ahol a szélsőbaloldali elkövetők voltak többségben

– magyarázta a kutató.

Virrasztást tartanak az antiszemitizmus ellen és a zsidó közösségek védelmében egy zsinagóga előtt Berlin Kreuzberg negyedében 2021. május 16-án
Fotó: MTI/EPA/Filip Singer

A szakértő elmondta, esetenként konkrétan migránsok voltak az antiszemita támadások elkövetői, 2017-ben például egy szír migráns törte be egy amszterdami kóser étterem ablakait. Veszprémy más zsidóellenes támadásokat is említett: 2006-ban a 23 éves, zsidó származású Ilan Halimit rabolták el és kínozták halálra, 2012-ben Toulouse-ban egy iskolai lövöldözés során több zsidó gyermek meghalt, 2015-ben Párizsban egy kóser boltot támadott meg az Iszlám Állam iszlamista terrorszervezet egyik tagja.

– A francia zsidóság számára az üzenet egyértelmű: a liberális állam nem védi meg őket, csak magukra számíthatnak

– indokolta lapunknak Veszprémy, hogy a francia zsidó közösség egy igen jelentős része miért költözik Izraelbe.

A statisztikai adatok szerint Franciaországban 339 antiszemita támadást jelentettek, a korábbi években 2004-ben volt a legmagasabb a zsidók elleni cselekmények száma, összesen 974 ilyen esetet regisztráltak a hatóságok. Németországban azonban már magasabb számokat mutatnak a szövetségi belügyminisztérium adatai: 2019-ben több mint kétezer antiszemita bűncselekményre került sor, ami az elmúlt tizenegy évben rekordnak számít.

Egy férfi horogkeresztekkel meggyalázott sírok mellett halad el a zsidó temetőben a franciaországi Westhoffenben, 2019. december 4-én
Fotó: Reuters/Arnd Wiegmann

A bécsi zsidó közösség áprilisban közzétett jelentése szerint a járványhelyzet is elősegítette a számok emelkedését, ugyanis a járványügyi intézkedések elleni tüntetések több alkalommal a holokauszt relativizálását és az antiszemita összeesküvés-elméletek terjedését okozták. Veszprémy azonban arra mutatott rá, hogy az antiszemita atrocitások számának alakulása a pandémia alatt nem mutat egységes képet a nyugat-európai országokban, hiszen az Egyesült Királyságban és Hollandiában csökkenés látható a statisztikai adatokban.

A szakértő az Egyesült Államokat is megemlítette, hangsúlyozva, hogy a tengerentúlon is problémát okoz az antiszemitizmus, noha az amerikai esetek száma egyelőre csökken: tavaly 2024 atrocitást jelentettek a hatóságok, két évvel ezelőtt pedig 2107 esetet.

 

 

Növekvő szakadék a kisebbségi arányok között

A számok aggasztó növekedése mellett fontos, hogy éppen az említett európai országok adnak otthont a zsidó diaszpóra többségének. 2019-es statisztikai adatok szerint Franciaországban mintegy 450 ezer zsidó élt, Németországban körülbelül 120 ezer, Ausztriában pedig kilencezerre tehető a zsidók száma. Ezekben az országokban azonban a muszlimok száma lakosságarányosan meglehetősen magas, többszöröse a zsidó közösség létszámának. Franciaországban 2019-ben közel 3,4 millióan vallották magukat muszlimnak, Németországban 4,7 millió muszlimot tartanak számon, Ausztriában pedig hétszázezer körül van a muszlimok száma, azonban itt a kisebbségi arányok miatt még nem annyira súlyos a helyzet, mint Európa más országaiban.

 

Magyar Nemzet