2019. május 24.,
péntek, Eszter, Eliza napja

Irán részlegesen felmondta az atomalku teljesítését

2019. május 15., szerda 13:21

Irán hivatalosan is felfüggesztette az atomalkuban vállalt egyes kötelezettségeinek teljesítését. A teheráni vezetés azért döntött így, mert korábban Donald Trump amerikai elnök kilépett a megállapodásból, majd újabb szankciókat vezetett be a perzsa állam ellen. Az amerikai elnököt a hadsereg vezetői már tájékoztatták az Irán elleni katonai támadás tervéről. Irán megtámadásához a Perzsa öböl térségébe 120 ezer katonát vezényelne Washington.

Kudarccal jártak azok az erőfeszítések amelyek az amerikaiak kilépése után is életben akarták tartani az iráni atommegállapodást. Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Oroszország és Kína arra kérte a perzsa államot, hogy azután is tartsa be a megállapodást, hogy Donald Trump a szerződés egyoldalú felmondásáról döntött tavaly. Irán egy ideig tartotta is magát az alkuhoz, de amikor Trump újabb szankciókat vezetett be, pár napja pedig Irán legfontosabb bevételi forrását, az olajkivitelt is megpróbálta blokkolni, a teheráni vezetés úgy döntött, hogy nincs értelme továbbra is betartani a megállapodást. Teherán arról tájékoztatta a dokumentumot aláíró nagyhatalmakat, hogy ha hatvan napon belül nem védik meg az iráni gazdaságot az Egyesült Államok szankcióitól, akkor újra megkezdik az urán magasabb szintű dúsítását.

"Meglátjuk, hogy mi történik, de ha történik valami, az - elmondhatom Önöknek - hatalmas gondot okoz majd Iránnak. Egyáltalán nem lesznek tőle boldogok"-fogalmazott sejtelmesen Donald Trump Iránnal kapcsolatban, még hétfőn, amikor Orbán Viktort fogadta a fehér Házban.

Az amerikai hadsereg vezetői sajtójelentések szerint leporolták a 2003-as iraki támadás dossziéját. E szerint 120 ezer katonát vezényelnének a térségbe Irán megtámadásához. Trump hamis hírnek nevezte, hogy döntöttek volna 10 ezer katona átirányításáról, arról azonban már korábban döntés született, hogy az Öböl térségébe irányítják az Abraham Lincoln repülőgéphordozót és több B52-es stratégiai bombázót is.

Ali Hamenei, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője azt közölte, hogy az iszlám köztársaság a növekvő feszültség ellenére sem akar háborút az Egyesült Államokkal.

Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini arra szólította fel az Egyesült Államokat, hogy tartózkodjon az egyoldalú katonai akciótól.

Az Iránt atomfegyver építésével vádoló és ezért az atomalkut a kezdetektől fogva ellenző izraeli miniszterelnök, Benjmin Netanjahu viszont az Egyesült Államokat és az Öböl menti arab államokat határozott fellépésre sürgette.

Hír TV