Vargha Márk az Európai Unió soros elnökségét betöltő észak-európai ország migrációs helyzetét áttekintve hozzátette: az integráció akkor történik meg, ha a bevándorló hátterűek között alacsony a segélyezési arány, vagyis jó jövedelemmel rendelkeznek, de ez Finnországban nem így alakult.
Az elemző azt mondta, a statisztikák szerint egy őshonos finn állampolgár fizetésének négy százalékát keresi meg egy bevándorló hátterű férfi Finnországban eltöltött első évében, és ez az arány 10 év után sem nő 40 százalék fölé. Éppen ezért a bevándorló hátterűek között nagyon magas a segélyezési arány az országban - jegyezte meg.
Hozzátette, folyamatosan és egyenletesen érkeztek bevándorlók 1990 és 2014 között Finnországba, de a 2015-ben kezdődő menekülthullámok meglepték és leterhelték a finn rendszert.
Finnországot két irányból érte a migrációs hullám: egyrészt az északkeleti migrációs útvonal 2015-2016-os hideg tele miatt afgán migránsok mentek oda Oroszországból, a nagyobbik tömeg, többségében irakiak pedig nyugatról, Svédországból érkeztek - közölte Vargha Márk.
MTI
