Támogatói szoros gyűrűjén verekedi át magát az önjelölt venezuelai elnök. Juan Guaido szerdán kiáltotta ki magát a dél-amerikai állam ideiglenes államfőjévé, amit az amerikai kormány azonnal elismert, a hivatalban lévő elnököt pedig törvénytelennek minősítette. Nicolas Maduro államfő válaszul megszakította a diplomáciai kapcsolatait az Egyesült Államokkal, bezáratta a venezuelai konzulátusokat, visszahívta diplomatáit, az amerikaiakat pedig kiutasította az országból.Maduro nyilatkozatában az USA bábjának nevezte Guaidot.
„Le fogjuk verni ezt az államcsínyt, amivel be akarnak avatkozni a politikai életbe és Venezuela szuverenitását el akarják törölni, hogy aztán egy bábkormányt állítsanak, ami az Amerikai Egyesült Államok birodalmát fogja szolgálni és a nyugati világgal szövetkezik” – mondja Nicolas Maduro.
Madurot 2013-ban nevezték ki az olajban gazdag állam élére, majd hatalmát a tavaly májusi elnökválasztáson erősítették meg. A voksolás eredményét azonban a venezuelai ellenzék és a nyugati országok egyaránt megkérdőjelezték. 2014 óta Venezuelában elszabadult az infláció, állandósultak az áramszünetek és a vízkimaradások. Sok helyen még élelmiszer sincs a boltokban. Az ENSZ adatai szerint az elmúlt négy évben több mint 2 millió ember menekült el az országból.
Az események hatására az amerikai külügyminiszter 20 millió dolláros humanitárius segítséget ígért az összeomlott gazdaságú Venezuelának és felszólította a tagállamokat ismerjék el a házelnököt államfőnek.
Az ENSZ emberi jogi biztosa pénteken független vizsgálatot kezdeményezett a venezuelai biztonsági erők eljárása miatt. A Világszervezet adatai szerint ugyanis a Madurohoz hű hadsereg az eheti tüntetések során mintegy 350 embert tartóztatott le és legalább 20 embert ölt meg.
Juan Guaido pénteken úgy nyilatkozott, hajlandó amnesztiát kínálni az elnöknek, amennyiben az lemond.
„Még meg fog kelleni vizsgálnunk, de azt gondolom, hogy ő egy kormányzati alkalmazott, aki sajnos ma egy diktátor, és sajnos a tegnapi venezuelai események áldozataiért felelős. De hasonló dolgok történtek más átmeneti időszakokban is. Ez történt Chilében és ez történt 1958-ban Venezuelában”– állítja Juan Guaido, a venezuelai parlament házelnöke.
Mike Pompeo, amerikai külügyminiszter pénteken közleményében sürgette az ENSZ Biztonsági Tanácsát Juan Guaidó ideiglenes államfői elismerésére. Az USA kezdeményezésére szombaton összeül a BT 15 tagja.
Közben egyre több európai állam is biztosítja támogatásáról Guaidot. A spanyol külügyminiszter pénteken bejelentette, amennyiben Nicolas Maduro nem ír ki szabad választásokat, az ellenzéki vezetőt kell ideiglenes államfőnek elismerni.
„Amennyiben a jelen helyzet nem változik, olyan lépéseket fogunk hozni, amelyek során Spanyolország elismerheti az ideiglenes elnököt és aztán a venezuelai parlament új választásokat írhat ki. De ehhez szükségünk van, és szeretnénk is az Európai Uniós partnereink jóváhagyását” – mondta Josep Borrell spanyol külügyminiszter.
A német kormány szóvivője hasonlóan nyilatkozott. Steffen Seibert szerint új választások híján Németország is Guaidót ismerheti el Venezuela elnökének.
Oroszország ENSZ-nagykövete azonban újságíróknak azt mondta: a Biztonsági Tanács szombati ülésén Moszkva ellenezni fogja Guaidó államfői elismerését, és ragaszkodni fog a nemzetközi jog betartásához.
