Hortay Olivér rámutatott, hogy miután Donald Trump az orosz olajvásárlás megszüntetésére és a közvetítők elleni szankciók bevezetésére szólította fel a NATO-országokat, Brüsszel Magyarországra és Szlovákiára próbálta "ráhúzni a vizes lepedőt". Csakhogy kiderült: nem azzal a két országgal van probléma, amelyek történelmi és földrajzi adottságaik miatt rászorulnak az orosz energiahordozókra, ráadásul globális viszonylatban marginális mennyiséget vásárolnak, hanem azokkal, amelyek "papíron" leváltak, de a gyakorlatban, közvetítőkön keresztül továbbra is óriási tételben vásárolnak - fűzte hozzá.
A szakértő példaként említette, hogy India orosz olajimportja 2021-ben hárommillió tonna volt, ami 2024-re 90 millió tonnára nőtt, a NATO-tag Törökországé pedig 6-ról 13 millió tonnára növekedett. Jelezte, hogy ugyanebben az időszakban Kazahsztán EU-ba irányuló olajexportja 40-ről 55 millió tonnára, India olajtermék-exportja 5-ről 15 millió tonnára, Törökországé pedig 5-ről 12 millió tonnára bővült.
Hortay Olivér hangsúlyozta, hogy miközben a vezetékes beszerzések visszaestek, az EU orosz cseppfolyósított földgázvásárlása 12-ről 20 milliárd köbméterre nőtt, amelynek nagy része francia, spanyol és belga kikötőkbe érkezett. Megjegyezte azt is, hogy a nukleáris fűtőelemek piacán Oroszország részesedése továbbra is meghaladja a 20 százalékot az unióban.
A Századvég üzletágigazgatója sokatmondónak értékelte, hogy míg "a főáramú média Magyarországgal és Szlovákiával volt elfoglalva", Brüsszel - mindössze két nappal Trump felhívása után - határozatlan időre elnapolta az új szankciós csomag előterjesztését.
Forrás: MTI
Fotó: MTI
