2020. február 19.,
szerda, Zsuzsanna napja

Hidvéghi: az EP Magyarországot elmarasztaló határozata a Soros-szervezetek és a bevándorláspárti erők újabb nyomásgyakorlása

MTI

2020. január 16., csütörtök 15:40

Az EP állásfoglalásának elfogadása a bevándorláspárti erők "újabb nyomásgyakorlási akciója" Magyarországra, szoros együttműködésben a különböző Soros-szervezetek embereivel és szervezeteivel, akik sorozatban gyártják a lejárató anyagokat Magyarországgal szemben - jelentette ki Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő Strasbourgban csütörtökön.

A politikus az Európai Parlament plenáris ülésének a jogállamiság magyarországi és lengyelországi helyzetéről szóló határozatának elfogadását követően magyar újságíróknak nyilatkozva azt mondta, a jogállamiság kérdése "csak fedősztori", valójában politikai vitában áll Magyarország a továbbra is erős bevándorláspárti erőkkel.

Ezek az erők folyamatosan nyomás alatt kívánják tartani Magyarországot azért, hogy engedjen olyan témákban, mint a bevándorlás kezelésének kérdése, vagy az európai keresztény kultúra megítélése és védelme - húzta alá Hidvéghi Balázs.

"Magyarország nem fog engedni ezekben a kérdésekben. Akármekkora nyomást helyeznek ránk, mi ellent fogunk állni. A magyar emberek világos döntést hoztak ez ügyben, ennek megfelelően fogunk eljárni" - fogalmazott.

Gyalázatosnak nevezte, hogy a magyar ellenzéki EP-képviselők "folyamatosan, és szinte kizárólag" azzal foglalkoznak, hogy Magyarországot támadják és besározzák az európai politika színterein.

Azt közölte, noha jelentős viták előzték meg az Európai Néppárt (EPP) parlamenti frakcióján belül, nem volt meglepetés az EP állásfoglalásának elfogadása. A frakción belül egységre lenne szükség, azonban a néppárt nehéz helyzetbe került az által, hogy az EP a magyar és a lengyel ügyet egy határozat keretében tárgyalta. A határozatot illetően a vélemények eltérnek a néppárti frakcióban, olyan fontos delegációk, mint a francia, a spanyol, az olasz, vagy több német EP-képviselő nem szavazta meg a jelentést - közölte.

Hozzátette, az EP az uniós szerződésekkel szembemenve akarja kierőszakolni saját jelenlétét az eljárásban, noha szerepe Magyarország esetében "már lezárult a szabályellenesen megszavazott, hazug állításokon alapuló Sargentini-jelentés elfogadásával". Céljainak valódi oka a bevándorlás kérdésében folytatott, jogi köntösbe bújtatott politikai vita - húzta alá Hidvéghi Balázs.

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője az egyik közösségi oldalra feltöltött videoüzenetében egyebek mellett azt mondta, az EP azért marasztalta el Magyarországot, mert a kormány "lábbal tapossa" az Európai Unió és a magyar emberek érdekeit.

Donáth Anna, a Momentum Mozgalom EP-képviselője videoüzenetében hangsúlyozta, hogy az Európa Tanács égisze alatt működő, alkotmányjogi szakértőkből álló Velencei Bizottság mellett több független intézmény jelentése azt mutatja, hogy "objektív tényeken alapuló mérőszámokkal is ki lehet mutatni: nincsen rendben a demokrácia helyzete Magyarországon".

A szavazás eredménye azt mutatja, hogy az Európai Parlamentnek fontos, hogy a magyar emberek szabadságban és demokráciában élhessenek - tette hozzá a képviselő.

Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében az írta, egyetért az elfogadott EP-határozat tartalmával, ugyanakkor álláspontja szerint a "megismételt kirakati vita" és a sorozatos elítélő határozatok helyett az eljárás érdemi lefolytatására és az Orbán-kormánnyal szembeni konklúziók levonására van szükség az Európai Unió tagállamait tömörítő Tanácsban.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője üzenetében kijelentette: a Fidesz megbukott Európában. Közölte, hogy európai parlamenti képviselőként azért dolgozik, hogy "az Európai Unió ne a magyar embereket, hanem a Fidesz-kormány tolvaj cimboráit büntesse meg".

Az Európai Parlament (EP) a strasbourgi plenáris ülésen 446 szavazattal, 178 ellenében, és 41 tartózkodás mellett szavazta meg a Magyarország és Lengyelország ellen indított jogállamisági eljárással összefüggő, a két uniós tagállamot elmarasztaló állásfoglalási indítványát.

A nem kötelező érvényű határozatában az EP Magyarország esetében elsősorban az igazságszolgáltatás függetlensége, a szólásszabadság, a korrupció, a kisebbségek jogai, valamint a bevándorlók és menekültek helyzete miatt fejezte ki aggodalmát.

Megszavazták a magyarországi jogállamiság helyzetét elítélő határozat-tervezetet

MTI