A rendelet szerdán lép életbe, és május 6-ig lesz érvényben Tokióban, a fővárossal szomszédos Csibában, Kanagavában, Szaitamában, Oszakában, valamint a vele szomszédos Hjogóban, továbbá Fukuokában.
A rendkívüli állapotra hivatkozva a kormányzók kijárási korlátozásokat vezethetnek be, és szabályozhatják az oktatási intézmények működését.
A japán törvények nem teszik lehetővé, hogy a tokiói kormány az európai országokban vagy Kínában látott óvintézkedésekhez hasonlókat léptessen életbe.
Az állampolgárokat nem lehet büntetni a korlátozások megszegéséért, és a cégeket sem kényszeríthetik bezárásra. Japánban ehelyett a társadalmi nyomásgyakorlásra és az emberek hagyományos szabálykövető magatartására támaszkodnak a vírus terjedésének megállítása érdekében.
A rendkívüli állapot kihirdetése egy márciusi törvénymódosítást követően vált lehetővé. Japánban a második világháború történelmi tapasztalatai miatt erős ellenállás övezi az állami jogkörök kibővítését.
"Úgy döntöttem, hogy rendkívüli állapotot hirdetek ki, mert a vírus egyre gyorsabban és egyre szélesebb körben terjed"
- mondta a parlamentben Abe.
A kormányfő aláhúzta: a koronavírus komoly hatással lehet a japánok mindennapi életére és a gazdaságra.
Egészségügyi szakértők figyelmeztettek, hogy robbanásszerűen növekedhet a fertőzöttek száma, különösen a Tokióhoz és Oszakához hasonló nagyvárosokban, ahol már most is sok a beteg. A 14 millió lakosú fővárosi régióban 1116 fertőzöttről tudni, ez a legnagyobb szám a szigetország 47 prefektúrájában.
Japánban 3906-an fertőződtek meg koronavírussal a Johns Hopkins Egyetem adatai szerint, a halottak száma 92.
MTI
