A marosvásárhelyi 28. számú patika kirakatában 1990. március 16-án, a késő délelőtti órákban megjelent a magyar nyelvű Gyógyszertár felirat. Ezt követően szinte percek alatt mintegy ötvenfős, románokból álló tömeg gyűlt a gyógyszertár köré, és dühösen zúgolódva eltávolították a magyar nyelvű szöveget. Híre ment ugyanis, teljesen alaptalanul, hogy a román vásárlókat nem fogják kiszolgálni.
Körmöczky Emese gyógyszerész, a patika akkori munkatársa – akinek a férje, Körmöczky Zoltán mérnök, helyi magyar politikus a város ideiglenes tanácsa elnöke, Ioan Judea ezredes politikai riválisa volt – így emlékezett a történtekre:
Március 16-án én is hátul voltam a laboratóriumban, az eseményekről csak akkor szereztem tudomást, amikor a tömeg behatolt a gyógyszertár belső helyiségeibe. A nagy robajra lettem figyelmes, és jöttem előre az iroda felé, ahol szembe találtam magam a felajzott tömeggel, mely anélkül, hogy okot adtam volna erre, engem is megfenyegetett. Egy magas szőke férfi egy barna kerámiavázát kapott fel, és azt kiabálta az arcomba, hogy »Te omor! Te fac praf!« (Megöllek! Porrá zúzlak!) Mikor azt mondtam »Hai, omoară-mă!« (Gyere, ölj meg!) – letette a vázát. Egy másik ember puszta kézzel akart megfojtani, de bántódásom nem lett. Csak sírógörcsöt kaptam és hátramentem a raktárba. Nem gondoltam semmire, csak keservesen sírtam.
Ezzel párhuzamosan a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tagjai és a helyi közéletben aktív magyarok vegzálása is megkezdődött. Több kisebb-nagyobb nemzetiségi alapú konfliktus alakult ki a városban a következő napokban. A tragikus csúcspont az volt, amikor március 19-én – elsősorban Görgény-völgyi településekről való – románok szervezetten, buszokkal, láncokkal, lécekkel, baltákkal fölfegyverkezve érkeztek Marosvásárhelyre. Részben álhírekkel (miszerint az erdélyi magyarok el akarnak szakadni Romániától), részben pálinkával heccelték őket a fölbujtóik.
A demagógiától és az italtól megrészegült románok pogromot hajtottak végre a marosvásárhelyi magyarság körében. Az utcán bárkit terrorizáltak, akit magyarnak véltek.
A döbbenetes események része volt az RMDSZ székháza elleni brutális támadás. Az épületben tanácskozás zajlott, de a fenyegetések miatt az azon résztvevők nem merték elhagyni a házat. Mintegy hetvenen rekedtek benn. Köztük Sütő András író (1927–2006), aki a marosvásárhelyi fekete március legismertebb, s később ikonikussá vált áldozata. Bár a román rendőrség és katonaság nem nagyon avatkozott be az eseményekbe, mégis egy teherautót küldtek a magyar szervezet székházában ragadtak kimenekítésére. Elsőként Sütő András ment az utcára, akit hamar közrefogtak és olyan brutálisan bántalmaztak, hogy számos sérülést szenvedett, sőt a támadásban elvesztette a bal szeme világát. Jelképértékű, hogy szakszerű orvosi ellátást csak Budapesten kaphatott, ahová egy magyar honvédségi repülőgép szállította.
A teljes cikk a Magyar Nemzet honlapján olvasható.
Fotó: MTVA
