Hatalmas felháborodást váltott ki az örmények körében, hogy rakétatalálat érte Hegyi-Karabah egyik jelentős vallási központját, a Susi városában található Szent Megváltó katedrálist. Lyuk tátong a tetőzeten, kitörtek az üvegablakok, törmelék és por borítja a felborult padokat. A támadásban három újságíró is megsebesült, egyikük állapota súlyos.
Az örmények azt hangsúlyozzák, hogy vigyáznak az azeri mecsetekre, de az azeriek nem teszik ugyanezt a templomokkal.
Susi városát, ahol sokáig a muszlim azeri és a keresztény örmény kultúra egyaránt jelen volt, Hegyi-Karabah Jeruzsálemének szokták nevezni. A székesegyházat az 1990-es évek elejei első karabahi háború után építették újjá.
A karabahi és az azeri hadsereg nem csak egymás állásait, de civil célpontokat és a hátország utánpótlási vonalait is egyre gyakrabban támadja. Így a katonákon kívül egyre több civil is meghal a lassan két hete tartó harcokban.
Hegyi-Karabahban sokfelé alakítottak ki óvóhelyet, de vannak, akik a templomokban keresnek oltalmat a légi támadások elől. A lakosság nagy része viszont elhagyta Hegyi-Karabahot és Örményországban várja, hogy véget érjenek a harcok és hazatérhessen. Hegyi-Karabah viszonylag ritkán lakott terület, nem egészen 150 ezren, szinte kivétel nélkül örmények élnek a területen.
A másik oldalon, Azerbajdzsánban is rakétatámadás ért több várost és falut. Az örmények szerint Azerbajdzsán keleti részéről több százezren menekültek el Bakuba, a fővárosba.
Egy rakétadarab megsebesítette a kezemet, és látja, állatok is elpusztultak. Mi itt maradtunk ,az egész család, nem fogunk elmenekülni. Miért is hagynánk el a szülőföldünket
- mondta ez az azeri férfi.
Messze vannak még a tárgyalások a tűzszünetről
Úgy tűnik, egyelőre egyik harcoló fél vesztesége sem akkora, hogy megkezdődhessenek a tárgyalások a tűzszünetről.
Az azeri elnök a Hegyi-Karabahból és a környező területekről való örmény kivonuláshoz kötötte a harcok felfüggesztését.
Örményország erről hallani sem akar, és azzal vádolja Törökországot, hogy katonailag beavatkozik a konfliktusokba és zsoldosokat küld a harcokban. A török vezetés valóban segítséget nyújt az azerieknek, de azt tagadja, hogy zsoldosokat is küldött. Ezt azonban más több forrás is megerősítette.
Oroszország ráadásul attól tart, hogy török közreműködéssel iszlamista terroristák érkezhettek Hegyi-Karabahba, amelyet támaszpontként használhatnának az Oroszországba való behatoláshoz.
Az orosz vezetés jó viszonyt ápol Azerbajdzsánnal és Örményországgal is, a közös szovjet múlt miatt úgynevezett közel külföldnek tekinti a Kaukázus vidékét.
Ezért is elfogadhatatlan számára, hogy Törökország beavatkozott a legújabb azeri-örmény konfliktusban.
Hír TV