2019. augusztus 19.,
hétfő, Huba napja

Fideszes szavazatok is kellettek Von der Leyennek

Magyar Nemzet

2019. július 17., szerda 06:54

A német Ursula von der Leyen lesz az Európai Bizottság következő elnöke. A politikus csak nagyon szűk többséget szerzett az Európai Parlamentben, így még meggyűlhet a baja az átláthatóságért kiáltó testülettel. Az EP októberben szavaz majd az új összetételű bizottságról.

Az Európai Parlament (EP) tegnap szűk többséggel, 383 szavazat és 327 ellenszavazat mellett megválasztotta Ursula von der Leyent az Európai Bizottság következő elnökének. A jelöltnek 374 voksra volt szüksége a többséghez, mindössze kilenc szavazaton múlott a sikere, vagyis a Fidesz tizenhárom szavazata nélkül nem választották volna meg. A meghatott német politikus megköszönte a testületnek a bizalmat.

– Ez egyben az Európába vetett bizalom is. Keletről nyugatra és északról délre – fogalmazott tegnap este Von der Leyen.

A német politikus megválasztása azután vált majdnem borítékolhatóvá, hogy az EP szociáldemokrata frakciója is a jelölt felkarolásáról döntött. Korábban a balközép sem lelkesedett a csúcsjelölti rendszer felrúgásáért – így a holland Frans Timmermans félreállításáért –, de mintegy fél órával a strasbourgi szavazás előtt meggondolták magukat. Tudatták: minden erejükkel azon lesznek, hogy Von der Leyen teljesítse az általuk kiharcolt, progresszív ígéreteket. A kivételt épp a német szociáldemokraták jelentették, akik nem szavaztak a volt védelmi miniszterre.

Hasonló volt a forgatókönyv az Emmanuel Macron nevével fémjelzett Újítsuk meg Euró­pát liberális frakció esetében. A csoport Von der Leyen múlt heti meghallgatása után meglehetősen szkeptikus volt, ám tegnap délután mégis mellette döntöttek. – Várjuk, hogy együtt dolgozhassunk Európa megújításán. Sok munka vár ránk! – tudatta a Twitteren Dacian Ciolos frakcióvezető.

Nem váratlan, hogy végül az EP liberális és balközép ereje sem utasította el a német jelöltet, aki a szavazást megelőző strasbourgi felszólalásában a baloldalnak kedvező politikai ígéreteket tett. – Ez nem meglepő, ugyanis a jobbközép támogatását Von der Leyen már biztosan magáénak tudta – tudatta lapunkkal a voksolás előtt egy parlamenti forrás. Von der Leyen közel negyvenperces strasbourgi felszólalásában valóban nagy hangsúlyt fektetett a klímavédelemre, az unión belüli egyenlőségre, a szociális biztonság megteremtésére, illetve a közös menekültügyi rendszer kialakítására. Újra kijelentette azt is, hogy a leendő bizottság felét nők alkotják majd.

Korábban a zöldek frakciója kemény kritikával illette a politikust, aki 2050-re viszont uniós klímatörvényt, illetve teljes klímasemlegességet ígért. Míg a szociáldemokraták elfogadták a programot, a zöldfrakció Von der Leyen ellen szavazott. Az egyik érvük épp a jogállamiság volt, amellyel kapcsolatban nem találták kielégítőnek az elnökjelölti programot. Pedig a német exminiszter e tekintetben is keménykezűbb volt a szokásosnál. Bár alig két hete még a „senki sem tökéletes” mondattal nyugtázta a már-már bevettnek számító jogállamisági aggályokat, tegnap Strasbourg­ban egy, a jelenlegit kiegészítő jogállamisági mechanizmust ígért.

– Az Euró­pai Bizottság az alapszerződések független őre – szögezte le.

Von der Leyen nem az utolsó vizsgáját tette tegnap az Európai Parlamentben, ugyanis a testületnek még az általa vezetett bizottság összetételére is rá kell bólintania. Erre október végén, a jelenlegi bizottság mandátumának lejárta előtt kerül sor. Az EP illetékes szakbizottságai pedig a biztosjelölteket is meghallgatják majd. A londoni Financial Times nemrég azt írta: a parlament erőfitogtatásként idén „Orbán, a szélsőjobboldali olasz Liga és a lengyel PiS” jelöltjét is elutasíthatja.

Magyar Nemzet