A hivatalos eredmények közlése után ezrek lepték el Minszk utcáit. Az ellenzék felszólítására kezdődtek a fehérorosz fővárosban az erőszakos tüntetések.
A demonstrálók több helyen barikádokat emeltek, betörték az üzletek kirakatait és kövekkel dobálták meg az egyenruhásokat. A rendfenntartók válaszul hang- és könnygázgránátokat, valamint gumilövedékeket is bevetettek.
Az összecsapásokban sokan megsérültek, egy ember pedig életét vesztette. A hatóságok végül kiszorították a tiltakozókat a város központjából. Vidéken is több helyen voltak hasonló megmozdulások.
Az egyenruhások az összes engedély nélküli demonstrációt feloszlatták. 120 tiltakozót vettek őrizetbe. Az ellenzék azt ígérte, hogy nem hagynak fel a tiltakozásokkal.
Az 1994 óta hatalmon lévő Alekszandr Lukasenko kihívója szerint választási bizottság tagjai manipulálták a szavazás eredményét. Szvjatlana Cihanouszkaja azt nyilatkozta: a többség őt támogatja és valójában ő ért el 80 százalék körüli eredményt nem pedig a hivatalban lévő államfő.
A legutóbbi 2015-ös elnök választáson Lukasenko a szavazatok 83 és fél százalékát szerezte meg.
Mateusz Morawiecki rendkívüli uniós csúcs összehívását sürgeti
Az Európai Unió (EU) rendkívüli csúcstalálkozójának összehívását sürgeti Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő abban a levélben, amellyel hétfőn a fehéroroszországi helyzet miatt Charles Mitchelhez, az Európai Tanács és Ursula von der Leyenhez, Európai Bizottság elnökéhez fordult - közölte a lengyel kormányszóvivő.
A levélről beszámolnak a lengyel miniszterelnöki hivatal honlapján is. A közleményben olvasható: a vasárnapi fehéroroszországi elnökválasztás után "a hatalom erőszakot alkalmazott az országban a változásokat követelő állampolgárok számára".
Morawieckinak az uniós csúcstalálkozó összehívására tett kezdeményezését a nyilatkozat azzal indokolja: "szolidárisan támogatni kell" Fehéroroszország állampolgárainak szabadságtörekvéseit.
A minszki választási bizottság hétfőn ismertetett előzetes adatai szerint a vasárnapi elnökválasztáson a hivatalban lévő Aljakszandr Lukasenka győzött a szavazatok 80,23 százalékával. Az fő ellenzéki jelölt, Szvjatlana Cihanouszkaja pedig 9,9 százalékot szerzett.
Az ellenzék kétségbe vonja a választás tisztaságát. Az állami exit poll eredmények közzététele után az országban több helyen is összecsapások törtek ki a rendőrség és az ellenzék hívei között, ezekben a Vjaszna-96 (Tavasz-96) jogvédő szervezet szerint egy tüntető meghalt, több pedig megsérült, 120 embert őrizetbe vettek.
Az események kapcsán még vasárnap éjjel a demokratikus elvek betartására szólították fel a minszki hatóságokat a közös nyilatkozatban Andrzej Duda lengyel és Gitanas Nauseda litván elnök, aggodamakat fejezett ki hétfő reggeli nyilatkozatban a lengyel külügyi tárca is.
A később a PAP hírügynökségnek adott interjúban Jacek Czaputowicz külügyminiszter közölte: Josep Borrellnek, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének javasolta az EU Tanácsa miniszteri szintű értekezletének sürgős összehívását, akár videokonferencia formájában.
Az EU-nak "egységes, erős hangon kell kimondania, hogy Európában már nem lehet az állampolgárokkal gumilövedék és vízágyú segítségével párbeszédet folytatni" - jelentette ki Czaputowicz. Felidézte: az EU az utóbbi években határozottan megmutatta, hogy kész az együttműködésre Fehéroroszországgal, többek között a Keleti Partnerség keretében.
Czaputowicz hangsúlyozta: más államok nem dönthetnek a fehérorosz elnökválasztás érvényességéről. "Kétségtelen viszont, hogy a választási folyamat során sok szabálytalanság történt, az állampolgári jogokat sokszor sértették" - jegyezte meg, a legdrasztikusabb példaként említve az ellenzéki jelölteknek, illetve a választási stábjaikhoz tartozók letartóztatását. A hétfőre virradóan történtek pedig "komoly aggodalmakat keltenek" - mondta el Czaputowicz.
Michel: Az alapvető jogokat tiszteletben kell tartani
A szólásszabadságot, a gyülekezés szabadságát, valamint az alapvető emberi jogokat tiszteletben kell tartani - jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a fehéroroszországi vasárnap tartott elnökválasztást követően tartott megmozdulás résztvevői ellen alkalmazott erőszakra reagálva hétfőn.
Michel rövid Twitter-üzenetében kiemelte: a tüntetőkkel szembeni erőszak nem jó válasz.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke üzenetében arra szólította fel az illetékes hatóságokat, hogy a szavazatokat pontosan számolják és tegyék közzé. Elítélte a tüntetők ellen alkalmazott erőszakot és kijelentette: az alapvető emberi jogokat tiszteletben kell tartani.
"A békés tüntetők elleni erőszakos fellépésnek nincs helye Európában" - tette hozzá von der Leyen.
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Várhelyi Olivér szomszédságpolitikai és bővítési biztos közös közleményükben aránytalannak és elfogadhatatlannak nevezték a "békés tüntetők ellen alkalmazott állami erőszakot".
"Elítéljük az erőszakot, és minden fogva tartott azonnali szabadon bocsátására szólítunk fel. A fehérorosz hatóságoknak gondoskodniuk kell a békés gyülekezés alapvető jogának tiszteletben tartásáról"
- fogalmaztak.
Aláhúzták: alapvető fontosságú a szavazatok pontos számlálása, valamint az, hogy a választási bizottság közzé tegye az eredményeket. Csak az emberi jogok, a demokrácia és a szabad választások tisztasága biztosíthatja Fehéroroszország stabilitását és önállóságát. Az Európai Unió figyelemmel kíséri a fejleményeket, és azok értékelés alapján ad választ, illetve a kialakult helyzetre tekintettel alakítja Fehéroroszországgal fenntartott kapcsolatait - tették hozzá.
A minszki választási bizottság hétfőn ismertetett előzetes adatai szerint a vasárnapi elnökválasztáson a hivatalban lévő Aljakszandr Lukasenka győzött a szavazatok 80,23 százalékával. A fő ellenzéki jelölt, Szvjatlana Cihanouszkaja pedig 9,9 százalékot szerzett.
Az ellenzék kétségbe vonja a választás tisztaságát. Az állami exit poll eredmények közzététele után az országban több helyen is összecsapások törtek ki a rendőrség és az ellenzék hívei között, ezekben a Vjaszna-96 (Tavasz-96) jogvédő szervezet szerint egy tüntető meghalt, több pedig megsérült, sok embert őrizetbe vettek.
Lukasenko: Nem engedjük, hogy szétszakítsák az országot
A fehéroroszországi hatóságok nem fogják engedni, hogy az instabilitás szétszakítsa az országot - mondta Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök hétfőn.
A választási bizottság előzetes eredményei alapján Lukasenka 80,23 százalékot, míg legfőbb ellenfele, Szvjatlana Cihanouszkaja 9,9 százalékot szerzett a vasárnapi elnökválasztáson. A részvételi arány 84 százalékos volt. A maradék három jelölt kevesebb mint 2 százalékot kapott.
Cihanouszkaja jelezte: nem ismeri el a hivatalos eredményeket, és saját magát tartja a választás győztesének. Az ellenzéki elnökjelölt csalással vádolta meg Lukasenkát. A politikus bizalmasai elmondták: megpróbálják elérni, hogy újraszámlálják a leadott voksokat azokban a szavazóhelyiségekben, ahol problémák merültek fel. Egyúttal szeretnének tárgyalni a hatóságokkal a hatalom békés átadásáról, de ha kell, készek hosszú távra az utcákra vonulni, hogy hangot adjanak elégedetlenségüknek.
"Illő választ fogunk adni" - idézte a BelTa fehérorosz hírügynökség az államfőt. "Nem fogjuk hagyni, hogy szétszakítsák az országot" - tette hozzá.
"Figyelmeztettem, hogy itt nem lesz Majdan, hiába is akarja bárki" - nyomatékosította Lukasenka a 2014-es ukrajnai forradalom egyik fő helyszínére, a kijevi Függetlenség terére (Majdan Nezalezsnosztyi) utalva.
Az elnök azt állította, hogy külföldről - Lengyelországból, Nagy-Britanniából és Csehországból - irányították a vasárnap esti erőszakos tüntetéseket.
"Cseh bábmesterek utasították az ellenzéket, hogy szólítsa utcára a népet, és követelje a hatalom átadását" - mondta.
Hír TV
