A felmérés szerint a migrációt a leginkább aggodalomra okot adó kihívások között említők aránya a tavaszi felmérés óta uniós szinten változatlanul 34 százalékon áll. Egyre növekvő aggodalmat okoz ugyanakkor az éghajlatváltozás kérdése, amely tavasz óta továbbra is a második leginkább említett kihívás. Az európai válaszadók 24 százaléka gondolja így, ami a legutóbbi felmérés óta 2 százalékos, az elmúlt öt évet tekintve pedig 19 százalékos emelkedést jelent.
Az európaiak számára a harmadik legaggasztóbb az Európai Unió gazdasági helyzete, amelyről a válaszadók 18 százaléka vélekedett így, míg a terrorizmus tavasz óta három százalékos csökkenés mellett, 15 százalékos aránnyal a negyedik helyre került. Noha a terrorizmust továbbra is a legfontosabb aggodalmak között említik, 2017 tavasza óta 29 százalékkal kevesebben jelölték meg a legfőbb kihívások között. Uniós szinten továbbra is kiemelt helyen szerepel, változatlanul 12 százalékkal a munkanélküliség kérdése - közölték.
A megkérdezettek saját országukra vonatkozóan az egészségügyi és szociális biztonságot tartották a legfontosabb nemzeti kérdésnek (23 százalék). A második helyen a környezetvédelem (21 százalék) szerepel, amelyet tavasz óta 1, 2014 óta 14 százalékkal említettek többen. A munkanélküliség a harmadik helyen áll 20 százalékkal. A megélhetési költségekkel kapcsolatos aggodalom három százalékponttal 18 százalékra csökkent, így most a negyedik helyen áll. Saját országuk problémái között a válaszadók 17 százalékban vélekedtek úgy, hogy a bevándorlás valós kihívást okoz, ez az arány a 2015 őszén elért 36 százalékos csúcsértékhez képest jelentősen csökkent - írták.
A jelentésből Magyarországra vonatkozóan az derült ki, hogy a válaszadók 52 százaléka bízik az uniós intézményekben, amíg az uniós átlag e tekintetben 43 százalék. A magyarok 61 százaléka vélekedett úgy, hogy az unióban működik a demokrácia, amíg az uniós átlag e kérdést tekintve 52 százalék volt. Arról, hogy a válaszadók milyen mértékben érzik magukat uniós polgárnak, a magyarok 80 százaléka válaszolt pozitívan, magasabb arányban, mint a 70 százalékos uniós átlag.
A felmérésből az is kiderült, hogy az európai gazdasági és monetáris unió szempontjából a magyarok 60 százalékban, valamivel a 62 százalékos európai átlagnál kevesebben érezték fontosnak az euró mint közös uniós fizetőeszköz használatát.
MTI
