2021. április 20.,
kedd, Tivadar napja

Európa többsége nem Brüsszel befolyásának növelésében, hanem az erős nemzetállami együttműködésében hisz

2020. november 24., kedd 12:01

Európa az elmúlt időszakban rég nem látott kihívások elé került. A koronavírus-járvány térhódítása, az ezzel összefüggő gazdasági nehézségek, valamint a fokozódó migrációs nyomás kezelése kapcsán az európai polgárok jogosan formálhatnak igényt Brüsszel hatékony szerepvállalására, illetve olyan – uniós szintű – döntések gyors meghozatalára, amelyek érdemi segítséget jelentenek a tagállamok számára. A Századvég Európa Projekt nevű kutatása alapján készített elemzés az EU 27 tagállamára és az Egyesült Királyságra fókuszál, melyből kiderül, hogy az európai polgárok ugyan elkötelezettek az Európai Unió – mint közösség illetve együttműködési konstrukció – mellett, azonban kifogásolják az Uniót vezető brüsszeli bürokrácia tevékenységét. A felmérés kitért a tagállami szuverenitás, az európai és nemzeti identitás, illetve a politikai nyomásgyakorló tevékenységet végző NGO-k és lobbiszervezetek megítélésére is.

A kutatás alapján megállapítható, hogy az európai polgárok relatív többsége (49 százaléka) pozitívan vélekedik az Európai Unióról – mint az európai nemzetállamokat összefogó közösségről –, ezzel szemben a 31 százalékuk eltérő álláspontra helyezkedett. Érdekesség, hogy a V4-országok (Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország) megkérdezettjeinek az 58 százaléka fogalmazott meg kedvező véleményt az Európai Unióról, vagyis kijelenthető, hogy e térség polgárai – Csehország kivételével – erősen Európa-pártiak. Ennek tükrében kevésbé meglepő, hogy az európai válaszadók több mint kétharmada (69 százaléka) bízik az Európai Unióban, ugyanakkor a 27 százalékuk bizalmatlanságát fejezte ki. A visegrádi országok esetében ezek az arányok 76 és 20 százalék. Az európai megkérdezettek EU-tagság  iránti elkötelezettségét mutatja, hogy több mint kétharmaduk (67 százalékuk) a maradásra szavazna egy EU-tagságról szóló népszavazáson, és mindössze a 24 százalékuk voksolna a távozásra. A V4-országok polgárainak a háromnegyede (75 százaléka), továbbá a magyarok 81 százaléka támogatja, hogy országa továbbra is az Unió tagja maradjon.

Az európaiak szerint csökkenteni kellene a brüsszeli bürokráciát

Fontos kihangsúlyozni, hogy az Európai Unióval mint együttműködési formával kapcsolatos pozitív véleményekkel szemben a brüsszeli bürokrácia teljesítménye eltérő megítélés alá esik. A felmérés rámutat, hogy az európai válaszadók közel háromnegyede (74 százaléka), illetve a V4-es polgárok 77 százaléka szerint csökkenteni kellene az adminisztratív akadályokat, az erre fordított pénzt, illetve a bürokraták létszámát. Érdekesség, hogy valamennyi tagállam megkérdezettjeinek többsége támogatná az uniós bürokrácia leépítését. 

 

A túlburjánzó szervezetrendszer, továbbá a tisztázatlan felelősségi viszonyok negatívan befolyásolják az Európai Unió működőképességét. Ennek tükrében nem meglepő, hogy – Dánia kivételével – valamennyi uniós tagállam válaszadóinak többsége úgy véli, hogy amennyiben krízishelyzetben Brüsszel nem lép időben, a brüsszeli vezetőknek is politikai felelősséget kell vállalniuk, és távozniuk kell posztjukról. 

 

Ennek megfelelően megállapítható, hogy az európai polgárok 71, a V4-országok megkérdezettjeinek 74 százaléka, valamint a magyarok több mint háromnegyede (81 százaléka) helyesli a brüsszeli elit szigorúbb elszámoltathatóságát. Ezen felül valamennyi tagország polgárainak többsége úgy gondolja, hogy egyszerűbbé és átláthatóbbá kellene tenni az Európai Unió működését. Az európai és V4-es válaszadók 82-82, illetve a magyarok 81 százaléka támogatja Brüsszel tevékenységének az átláthatóbbá tételét.

 

Az európaiak az erős nemzetállamokból építkező EU-ban hisznek

A brüsszeli szervek és a tagállamok közötti hatáskörök megosztásával, továbbá a tagállami szuverenitás mértékével kapcsolatos közéleti viták állandó kísérői az európai politikának. A kutatás rávilágít arra, hogy az európai polgárok relatív többsége (49 százaléka) a tagállamoknak adna több hatalmat Brüsszel felett, és mindössze a 34 százalékuk véli úgy, hogy az EU-nak több hatalma kellene, hogy legyen a tagállamok felett. A nemzeti szuverenitás iránti igény még erősebb a közép-európai térségben: a csehek 71, a szlovákok 69, illetve a magyarok 54 százaléka támogatja az erősebb nemzetállami kereteket a brüsszeli hatáskörbővítéssel szemben.

 

Ezzel összefüggésben a felmérés arra is rámutat, hogy az európai polgárok számára a nemzeti identitás megelőzi az európai azonosságtudatot, ugyanis több mint a háromnegyedük (77 százalékuk) elsősorban a saját országához tartozónak, mint európainak vallja magát. Érdekesség, hogy egyetlen uniós tagállamban sincsenek többségben a magukat inkább európainak, mintsem a saját nemzetéhez tartozónak tekintő megkérdezettek. Mindezek tükrében elmondható, hogy az európaiak – és különösen a magyarok – a nemzeti identitást tiszteletben tartó, erős nemzetállamokból felépülő európai együttműködésben hisznek, a túlzott brüsszeli hatalomkoncentrációval szemben.

Az európaiak erős elkötelezettsége a tagállami hatáskörök védelme, illetve a saját országukhoz tartozásuk kifejezése tekintetében – egyebek mellett – arra vezethető vissza, hogy nincsenek meggyőződve arról, hogy Brüsszel megfelelően képviseli az érdekeiket. A felmérés szerint az európai válaszadók mindössze 35, a visegrádi országok polgárainak pedig a 38 százaléka véli úgy, hogy Brüsszelben képviselik az érdekeit, míg az európaiak 53, illetve a V4-együttműködés megkérdezettjeinek 49 százaléka ellenkező véleményt fogalmazott meg. Országok szerinti bontásban megközelítve a kérdést kijelenthető, hogy a vizsgált 28-ból 17 ország polgárainak többsége elégedetlen érdekeinek brüsszeli képviseletével.

 

Ugyancsak fontos megjegyezni, hogy az európai polgárok 58 százaléka úgy gondolja, hogy kettős mérce érvényesül saját országával szemben az Európai Unióban, ezzel szemben a 24 százalékuk szerint Brüsszel minden ország ügyeit egyformán bírálja el. A brüsszeli kettős mérce a vizsgált 28-ból 22 ország válaszadóinak többsége szerint létező jelenség. Magyarországon azon megkérdezettek aránya, akik kettős mércét tapasztalnak a brüsszeli szervek részéről, 60 százalékra tehető.

 

Európában és Magyarországon is ellenzik az NGO-k növekvő térnyerését

Megfigyelhető jelenség, hogy az elmúlt években különböző külföldről finanszírozott nem kormányzati szervezetek – az uniós és tagállami politikai viszonyok befolyásolásának szándékával – egyre hangsúlyosabban jelennek meg az európai politikai térben. E szervezetek társadalmi beágyazottságának a hiányát mutatja, hogy az európai válaszadók 56 százaléka ellenzi, hogy jelentős üzleti és politikai befolyással rendelkező üzletemberek NGO-kon illetve egyéb lobbiszervezetek segítségével beleszólhassanak az uniós országok belügyeibe, és mindössze a 26 százalékuk támogatja az ilyen beavatkozásokat. Érdekesség, hogy a magyarok több mint háromnegyede (80 százaléka) elutasítja az említett NGO-k politikai nyomásgyakorlási kísérleteit, ezzel szemben a 9 százalékuk eltérő álláspontra helyezkedett.

  

 

 

Az Európa Projekt kutatásról

 

2016 első felében a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatás készült azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. A Project28 közvélemény-kutatás egyedülálló módon, az eddigi legszélesebb körben, országonként 1000, azaz összesen 28 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg. A vizsgálat legfontosabb céljai közé tartozott megismerni a társadalom konjunktúraérzetét, feltérképezni az Európai Unió teljesítményével, a migrációs válsággal és a növekvő terrorizmussal kapcsolatos lakossági attitűdöket. A Századvég Alapítvány – a magyar kormány megbízásából – 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben ismét elvégezte a kutatást, mely továbbra is az európai politikai és társadalmi közbeszédet leginkább meghatározó témákra reflektált.

 

2020-ban, immár Európa Projekt néven folytatódik a felmérés, melynek célja ezúttal is a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése volt. A társadalom konjunktúraérzete, az Európai Unió teljesítménye, továbbá a migrációs krízis megítélése mellett – igazodva az Európát érintő legújabb kihívásokhoz – az idei közvélemény-kutatás meghatározó témája a koronavírus-járvány, a klímaváltozás, valamint az antiszemitizmus jelensége. A 2020-as kutatás az Európai Unió tagországai mellett az Egyesült Királyságra, Norvégiára és Svájcra terjedt ki, így összesen 30 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI – módszerrel.

 

Századvég