A Kalonda – Ipolytarnóc határátkelő szimbolikus hely. Ettől a ponttól lett 1920-ban elválasztó határfolyó az Ipoly, és ez a mértani közepe a felvidéki magyar régiósávnak is. A térség mégis a felvidéki magyarság leggyengébb láncszeme, mert a Losonc környéki magyar ajkú kisfalvakban, jóval 50% alá csökkent a magyarság aránya. Az Ipolyság és Kalonda között kihúzott élőlánccal erre a tényre hívta fel a figyelmet a Pro Kalondiensis Polgári Társulás.
Legyen itt egy élettel teli közösség a jövőben, egy gócpont, hogy ez a ház ne válasszon el bennünket egymástól, és soha többé ne legyen itt se vámház, se őrház.
- mondta Papp Sándor, a Pro Kalondiensis Polgári Társulás elnöke.
Nem könnyít a helyzeten, hogy a felvidéki magyar politikai közösség nem egységes. A legrégibb csehszlovákiai, majd szlovákiai magyar civil szervezet elnöke szerint ezért ma mindennél fontosabb a közös és egységes közéleti szerepvállalás.
Keményen és határozottan kimondva és követelve tesszük az asztalra azt, ami nélkülözhetetlen ahhoz, hogy mi ne másodrendű állampolgárok legyünk saját szülőföldünkön.
- fogalmazott Bárdos Gyula, a CSEMADOK országos elnöke.
Az eseményen felszólaló Emberi Méltóság Tanácsának elnöke szerint az anyaország alkotmányában felel az elszakított országrészekben élőkért.
Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarokért, de azért az itt élőknek is felelőssége, hogy ne szakadjon el senki attól a közösségtől, amelyre büszkék lehetünk.
- jelentette ki Lomniczi Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke.
A palócok élőláncában több százan vettek részt, de a szervezők jövőre már ötezer embert várnak.
HírTV
