2021. január 21.,
csütörtök, Ágnes napja

Orbán Viktor: Hazafias kötelességem vétózni

Magyar Nemzet

2020. november 26., csütörtök 15:23

Orbán Viktorral tárgyalt csütörtök délután Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök. A budapesti találkozót Brüsszelből is árgus szemekkel figyelték, a cél ugyanis, hogy Magyarország és Lengyelország minél szilárdabb közös álláspontot alakítson ki a költségvetési patthelyzetben. Az EU-ban eddig abban bíztak, hogy a lengyel vétó jóval „gyengébb” a budapestinél, Morawiecki budapesti útja ezt viszont megcáfolja.

Orbán: Magyarország nem fog elfogadni olyan javaslatot, amely Lengyelország számára elfogadhatatlan

Lengyelekkel találkozni jóban és rosszban is nagyszerű dolog – kezdte a lengyel miniszterelnökkel való találkozása után tartott sajtótájékoztatót Orbán Viktor, és kifejtette: most a kettő között vagyunk. Nagyszerű dolgokról, a hazáink függetlenségéről beszéltünk, arról, miként tudjuk megőrizni a szuverenitásunkat – vélekedett a magyar kormányfő. A nehézséget az a vita jelenti, ami az EU többségének kormányai, bizottsága és a magyar és lengyel kormányok között áll fönn.

A júliusi uniós csúcs az egyik legélesebb vitát eredményező hétvége volt az EU történetében, ahol esélyt kapott a német elnökség, hogy egyensúlyt teremtsen a költségvetés elfogadása és az uniós érdekeket védő jogszabály között. Ez nem sikerült a németeknek, továbbra is napirenden van a joguralomról szóló javaslat – fejtette ki Orbán Viktor. Kiemelte: már nem jogi, hanem politikai kérdéssel van dolgunk, és a javaslat, ami ezt kezelni igyekszik, nem fogadható el tartalmában hazánk számára.

A miniszterelnök elmondta: lengyel kollégájával közös közleményt adnak ki, amelynek utolsó sorát idézte: „Mi egyesíteni fogjuk az erőinket és érveinket, és Magyarország nem fog elfogadni olyan javaslatot, ami Lengyelország számára elfogadhatatlan lenne.” – A következő hónapok vitáit közösen fogjuk megvívni – vonta le a következtetést Orbán Viktor.

A miniszterelnök arról is beszélt: a nyugati média olyan képet fest, mintha a magyar vétó helytelen lenne, de a vétó egy törvényes eszköz, amit jogként az uniós alapszerződés biztosít. – Nekem nem csak lehetőségem, hanem hazafias kötelességem is vétózni, ha úgy látom, egy döntés a magyarok érdekeit sérti – nyomatékosította Orbán Viktor, aki szerint a javaslat nem a jog, hanem a többség uralmát teremtené meg.

– Nem tehetem ki Magyarországot annak a kockázatnak, hogy egyes kérdésekben hazánkra kényszeríthessenek olyan dolgokat, mint a migráció, vagy a gender-ideológia – mondta a miniszterelnök.

Orbán Viktor szerint nem pénzügyi kérdésről van szó. – Ezt a vitát pénzzel nem lehet megoldani – fogalmazott.

Kifejtette: a válságkezeléshez szükséges eszközöket az unió hitelből teremtené meg, ami közös kockázatvállalást is jelent. Nem kapnánk egy fillért sem, hitelből jönne a pénz, és mások kockázatát is viselnénk.

– Magyarország egy fillérrel sem kapna kevesebbet, ha a megállapodás nem születne meg – szögezte le a miniszterelnök, és hozzátette: a jogállamiságot és a válságkezelést nem lehet egymással összekötni, aki ezt megteszi, felelőtlen, mert a válságban gyorsaságra van szükség.

A jogállamisággal összefüggő jogszabályok megalkotása a válságkezeléshez jogi értelemben nem szükséges – vélekedett Orbán Viktor és hangsúlyozta: a költségvetéshez szükséges magyar és lengyel szavazatok viszont megkerülhetetlenek.

Lengyel miniszterelnök: A jogállamisági mechanizmus az EU széteséséhez is vezethet

A teljesen új, önkényes, politikai döntések által motivált jogállamisági mechanizmus akár az Európai Unió széteséséhez is vezethet - jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök csütörtökön Budapesten.

A lengyel kormányfő magyar kollégájával, Orbán Viktor miniszterelnökkel egyeztetett, majd közös sajtónyilatkozatuk alkalmával kiemelte: ez a megoldás rossz és rendkívül veszélyes az egész unióra nézve. Az nem lehet, hogy a származtatott jog az alapjogot megkerülje, ilyen nincs a jogrendszerünkben, és Európában sem fordulhat elő, hogy a másodlagos jog az alapszerződések fölé helyezkedjen - érvelt.

Közölte: a vétójog benne van a szerződésekben, ezzel szolgálják az érdekeik érvényesítését. A vétó lehetőségét komolyan kezelik, és szükség lesz az alkalmazására, ha nem változtatják meg az elmúlt időben kidolgozott uniós javaslatot, az ugyanis elfogadhatatlan - értékelt Mateusz Morawiecki.

Azt is mondta, hogy ezzel védik a szuverenitásukat és az alapszerződések szellemiségét is.

 

Budapestre látogatott ma Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, hogy Orbán Viktorral tárgyaljon az uniós keretköltségvetés és mentőalap ügyében. Ismert, hogy a közel 1800 milliárd eurós pénzügyi csomagot a magyar és a lengyel kormány múlt héten nagyköveti szinten blokkolta, miután Brüsszelben – az Európai Parlament nyomására – annak kifizetéseihez jogállamisági feltételrendszert csatoltak. Varsóban és Budapesten azzal érvelnek, hogy az országvezetők júliusi találkozóján márpedig nem ebben egyeztek meg. A lengyel kormánynak a budapesti találkozót megelőző közleményében is szerepel:

Magyarország és Lengyelország kormányfői egyetértenek abban, hogy az uniós jogalkotásnak összhangban kell lennie az Európai Tanácsban meghozott, iránymutató döntésekkel.

A héten az EU jelenlegi, német elnöksége nevében Heiko Maas német külügyminiszter mondta ki, hogy már utolsó szakaszukban vannak a költségvetési tárgyalások, így gyakorlatilag napokon belül végső döntés jöhet a történelmi méretű csomaggal összefüggésben. Ezt a kijelentést némiképp árnyalja, hogy

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tegnap az Európai Parlamentben kemény hangot ütött meg a magyar és lengyel kormányokkal szemben, s gyakorlatilag az Európai Unió Bíróságára küldte őket a jogi aggályaikkal. Erre Morawiecki miniszterelnök még tegnap hasonló szigorban válaszolt. Szerinte csak az Európai Unió által elfogadott jogi aktusokat lehet megtámadni az Európai Bíróságon.

– Mi pedig minden erővel elutasítjuk az uniós alapszerződéseket felülíró jogszabály elfogadását – érvelt a lengyel kormányfő.

 
Brüsszel, 2020. július 21 A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor magyar (b) és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő sajtótájékoztatót tart az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozója után 2020. július 21-én Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
 

 

Bíztak benne, hogy az egység megbomlik

Morawiecki gyors és egyértelmű válasza nem csak amiatt ébreszt kétséget, hogy valóban közeledik-e a megállapodás.

Uniós berkekben eddig az volt ugyanis a vélekedés, hogy Lengyelország vétója „gyengébb”, mint Budapesté. Ezt a diplomaták azzal indokolták, hogy a júliusi tárgyalásokat követően a lengyel miniszterelnök távozott Brüsszelből az egyik legvaskosabb borítékkal: mintegy 160 milliárd euróra tehető a következő keretköltségvetésből, illetve az uniós mentőalapból a következő években a lengyeleknek juttatandó fejlesztési pénzek összege.

Emlékezetes, hogy akkor Brüsszelben maga Orbán Viktor miniszterelnök is méltatta Morawiecki tárgyalási technikáját, s a lengyelek által kiharcolt összegeket. 

A friss nyilatkozatok mégis azt mutatják, hogy – akárcsak Magyarország – a lengyelek sem engednek a politikai, ideológiai meggyőződésükből.

Szimbolikus jelentőségű tehát, hogy Morawiecki a világjárvány alatt, költségvetési ügyben látogat Budapestre. A lengyel kormányszóvivő a héten ezt megerősítve arról beszélt: a személyes találkozók nyilvánvalóan a szolidaritást és az együttműködést jelzik, s ez a budapesti találkozó esetében sincs másképp.

Vannak megoldások az asztalon

Arról, hogy miben sikerül a mai találkozón megállapodni, információ egyelőre nem látott napvilágot, ám árulkodó, hogy az EU, valamint Budapest és Varsó is jelezték a napokban, hogy vannak forgatókönyvek az asztalon.

Orbán Viktor miniszterelnök a minap a német Die Zeitnak a magyar állásponttal kapcsolatosan úgy fogalmazott: véleménye szerint is van megoldás, vissza kell térni az alapvető szándékhoz, miszerint az arra rászoruló országok gyorsan kapjanak pénzt. – Más országok közben új jogállamisági szabályokat akarnak. Rendben, beszéljünk róla. Az első dologban sürgősen lépnünk kell, a második dolog kevésbé sürgős – mondta a kormányfő.

Korábban olyan lehetséges megoldást is beharangoztak, miszerint Varsó és Budapest nélkül, megerősített együttműködés formájában hoznák létre a 750 milliárd eurós uniós mentőalapot, így kerülne minél gyorsabban pénz a szenvedő államokhoz. Francia kezdeményezésről van szó, amelyet Hollandia is támogatott. Időközben ennek a lehetőségét ugyanakkor több diplomata is elutasította, mondván: az az utolsó szögek egyikét jelentené az integráció koporsójába.

Megkezdődött a találkozó

Csütörtök délután Lengyelország uniós állandó képviselete a Twitteren jelezte, hogy megkezdődött a magyar és a lengyel miniszterelnök budapesti találkozója. A bejegyzésben egy friss fotót is közöltek Orbán Viktorról és Mateusz Morawieckiről. Mint azt írták, a vezetők e sorok írásakor az uniós keretköltségvetés részleteit vitatják meg, ezek ugyanis komoly jogi aggályokat vetnek fel.