Közel egy éve már, hogy az amerikaiak egy szíriai rajtaütésben végeztek az Iszlám Állam rettegett vezérével, Abu Bakr al-Bagdadival. A terrorszervezet nem sokra rá bejelentette új „kalifáját”, Abu Ibrahim al-Hasimi al-Kurajsit, akiről akkoriban csak keveset lehetett tudni. Veterán terrorista, kegyetlen hóhér, egyetemen végzett vallástudós – mutatták be röviden a szűkös források. Neve arra utalt, hogy akárcsak Mohamed, ő is a Kurajs-törzsből származik, azaz – elődje állításához hasonlóan – a próféta közvetlen leszármazottja.
Hamarosan a nemzetközi hírszerzés minden kétséget kizáróan a 44 éves, iraki Amír Mohammed Abder-Rahmán al-Maula asz-Szalbiként azonosította. A terrorszervezet egyik vezetőjeként már addig is ismert volt a koalíciós erők előtt, olyannyira, hogy – újabb közös pont elődjével – amerikai fogságban is ült. A kihallgatásairól készült 66 jegyzőkönyv közül nemrégiben hármat – azt is erősen cenzúrázva – nyilvánosságra hoztak, amely érdekes bepillantást enged a terrorvezér életútjába.
A férfi Irakban, egy főként türkmének lakta területen látta meg a napvilágot, de ő maga arab származású. A hadseregben szolgált, de még a 2003-as amerikai invázió előtt leszerelt. Ezután 2007-ben a moszuli egyetemen szerzett diplomát iszlám tanulmányokból, tudását nem sokra rá már az Iszlám Állam elődszervezeténél tartott órákkal kamatoztathatta. Karrierje gyorsan ívelt felfelé, még ebben az évben a város vezető-helyettese lett, bár kinevezése nem tartott sokáig.
Következő év elején aztán egy rajtaütés során amerikai fogságba esett, és vallomásainak tanúsága szerint gyorsan megeredt a nyelve.
Al-Maulát akkor már mint az al-Kaida helyi ágának egyik vezetőjét körözték, aki emberrablásokat és kivégzéseket rendelt el. Ehhez képest igyekezett kisebbíteni saját szerepét, és bemártani másokat. A Combating Terrorism Centre elemzése szerint a terrorszervezet legalább 88 tagjáról adott leírást, közülük később többet a koalíciós erők megöltek, vagy börtönbe vetetettek. Hogy konkrétan az ő vallomásának köszönhetően-e, azt persze utólag nehéz megállapítani, de az mindenesetre tény, hogy amerikai informátorként elárulta társait.
Az új „kalifa” a feltételezések szerint Szíriában vagy Irakban bujkál, hatalomra kerülése óta egyetlen hangüzenetben hallatott magáról. A terrorszervezet operatív működésében aligha vesz részt, ám személye jelképes fontosságú. Beszédes, hogy az Egyesült Államok nyáron a korábbi 5 millió dollárról 10 millió dollárra (több mint 3 milliárd forint) növelte a fejére kitűzött nyomravezetői díjat, ezzel a nemzetközi körözési listán már csak Ajmán az-Zavahiri, az al-Kaida vezére előzi meg.
Az Iszlám Állam 2019 elejére ugyan minden területét elveszítette, ám ettől még nem győzték le. Sőt, az elemzések arra figyelmeztetnek, hogy a terrorszervezet új életre kelt, a 2020-as év első negyedévében Szíriában és Irakban ismét megszaporodtak a támadások, beleértve az öngyilkos merényleteket, az éjszakai rajtaütéseket, az orvgyilkosságot, vagy az út mellé rejtett robbanószerkezeteket.
A terroristák igyekeznek kihasználni a koronavírus-járvány okozta zavart, melyet propagandájuk próbál Allah büntetéseként beállítani, amely csak a hitetleneket sújtja.
Hogy a dzsihadisták még külföldön is veszélyt jelentenek, azt jól jelzi, a héten Törökországban számoltak fel egy sejtet, akik vallomásuk szerint azt a feladatot kapták, hogy minden hónapban csapjanak le, vegyék célba a rendőrséget és a turistákat. Ugyanakkor nem tétlenkedik az Iszlám Állam ellen életre hívott koalíció sem, legfrissebb havi jelentésük szerint augusztusban például 17, júliusban 11 légi csapást mértek a terrorszervezetre.
