Donald Trump a 2016-os elnökválasztási kampányban azt ígérte az iraki és afganisztáni háborút egyre kevésbé támogató embereknek hogy hazahozza a katonákat. Azt is mondta, ha elnök lesz, akkor az Egyesült Államok, ahelyett hogy a világ csendőrének szerepét játszaná, saját problémáinak megoldására fog koncentrálni, erőforrásait pedig nem fogja elpazarolni költséges és értelmetlen háborús kalandokra.
Ehhez képest hatalmas megrökönyödést váltott ki, hogy Amerika ENSZ-nagykövetét John Boltont nevezte ki nemzetbiztonsági főtanácsadójává.
A neokonzervatívok szószólójaként számon tartott John Bolton megtestesítette mindazt, ami ellen Trump még elnökjelöltként kampányolt.
Még 2004-ben, George W. Bush elnöksége alatt Irak megtámadásának egyik fő szószólója volt. Az offenzívát meghamisított titkosszolgálati jelentések alapján indította az Egyesült Államok. Azóta is kitartóan lobbizott azért, hogy országa fegyveresen avatkozzon bele a világ, s mindenek előtt a Közel-Kelet katonai konfliktusaiba. Sürgette a szíra elleni katonai fellépést és egy Irán megtámadásáért is minden követ megmozgatott. Őt tartják felelősnek azért is, hogy az Egyesült Államok és Oroszország kapcsolata olyannyira megromlott, hogy az már a hidegháborús időket idézi. Ellenségként beszél Kínáról és az amerikai sajtó szerint Venezuela és Észak-Korea ügyében is a katonai fellépést pártolta.
Eltávolításából most arra követeztetnek, hogy Trump visszatér az elnökválasztási kampányt megnyerő stratégiájához és a jövőben kevésbé harcias külpolitikát folytat majd. Az elnök a jövő héten nevezi meg új nemzetbiztonsági főtanácsadóját.
Hír TV
