A brit kabinet tagjai megkapták az európai uniós kilépésről szóló megállapodás szövegtervezetét. A dokumentum a 2 éve húzódó tárgyalások egyik legfontosabb kérdését, az Észak-Írország és az Ír Köztársaság közötti határ problémáját is rendezné. Mégpedig úgy, hogy Nagy-Britannia átmenetileg az Európai Vámunió tagja maradna. A kilépéssel ugyanis az Egyesült Királysághoz tartozó észak-ír területek is távoznak az unióból, és elvileg vissza kellene állítani a kemény határt.
Az amúgy brexit-párti Boris Johnson volt külügyminiszter egy ilyen javaslatra nemmel fog szavazni a parlamentben, mert az ország elveszíti politikai és gazdasági függetlenségét.
„Benne maradunk a vámunióban, e szerint a megállapodás szerint. Az egységes piac része leszünk, ez vazallusi államot jelent. Ezer év után először a parlamentnek nem lesz beleszólása az ország kormányzásába. Ez hihetetlen helyzet. Ezt azt jelenti, hogy Brüsszelből érkező szabályokat és korlátozásokat fogadunk el. Ez teljes mértékben elfogadhatatlan annak, aki a demokráciában hisz” – mondta Johnson.
De az EU-párti ellenzéki Munkáspárt sem támogatja a kilépést ilyen formában.
„Számos alkalommal mondtam, hogy állandó vámunióra van szükség, és erős egységes piacra. Szerintem a többség is ezen az állásponton van. A gond az, hogy a kormányfő nem a nemzeti érdekek szerint tárgyalt. Arról tárgyal, amit szerinte elfogadhat a kormánya. De a tárgyalások kaotikus természete miatt nem valószínű, hogy ez lenne a jó megállapodás Nagy-Britanniának” – mondta Keir Starmer, a brit munkáspárti árnyékkormány brexit-ügyi minisztere.
A végeredménytől függetlenül az Európai Bizottság a rendezetlen kilépés esetén is vízummentességet adna a briteknek. A szigetországból érkezők félévente legfeljebb 90 napra kapnák meg a kedvezményt a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet tagországaiban.
„Vízumokkal kapcsolatban, olyan szabályozást indítványozunk, amely kivételt ad az Egyesült Királyság állampolgárainak a vízumkötelezettség alól, amikor megszűnik az Uniós tagsága az országnak. De természetesen fontos, hogy ez az egész attól függ, Nagy-Britannia ugyanígy tesz az európai állampolgárokkal” – mondta Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke.
Jean-Claude Juncker, a bizottság elnöke kiemelte, hogy semmiképpen nem akarják megbüntetni az Egyesült Királyságot a döntése miatt.
„Hiszem, hogy a kilépés tragédia, történelmi hiba. A legtöbbet kell kihozni a lehetőségekből. Az Európai Bizottság a brexit-ügyi tárgyalóval együtt ebbe az irányba halad” – mondta Jean-Claude Juncker.
A szigetországban azóta húzódnak a tárgyalások a távozás részleteiről, hogy 2016-ban a brit választók népszavazáson fogadták el, hogy kilépnek az Európai Unióból. Ha ennek feltételeiről legkésőbb decemberig nem sikerül megállapodni, akkor a legrosszabb forgatókönyv léphet életbe, és a szigetország megállapodás nélkül lép ki az európai unióból 2019. március 29-én.
