Nagy-Britannia január 31-én lépett ki az Európai Unióból. Ezt követően az unió és a szigetország együttműködése az előzetesen rögzített átmeneti időszakba lépett.
Barnier a Nagy-Britanniával kialakítandó jövőbeli kapcsolatokról folytatott tárgyalások második fordulóját követően tartott sajtótájékoztatóján aláhúzta: nincs kézzelfogható előrelépés, a célokat csak nagyon részegesen sikerült elérni, "őszintén szólva, jottányit sem haladtunk előre".
Azt mondta,
az Egyesült Királyság bizonyos alapvető kérdésekkel nem akart komolyan foglalkozni.
Elismerte, hogy a koronavírus okozta egészségügyi és gazdasági válság a leköti az energiát, hozzátette ugyanakkor, hogy politikai akarat sem látszik a megoldásra London részéről. Kijelentette, nem engedhető meg, hogy az Egyesült Királyság ne mozduljon az Európai Unió számára alapvetően fontos ügyeket illetően.
"Júniusig valódi haladásra van szükség, ha az év végére olyan megállapodást akarunk elérni, amely megfelel az egymástól való függőségnek és a földrajzi közelségünknek egyaránt" - mondta. Noha a brit tárgyalók korábban jelezték, hogy nem számolnak az időszak meghosszabbításával, nem tagadhatják meg ezt, ha lassítják az előrehaladást a fontos területekről folytatott tárgyalások során"
- tette hozzá.
Ha nem körvonalazódna megállapodás, Londonnak júniusig van ideje, hogy kérje a decemberben lejáró átmeneti időszak meghosszabbítását - emlékeztetett Barnier. Azt közölte, még ha van is igyekezet a brit és az uniós tárgyalók részéről a továbblépés szándékát illetően, a március elején folytatott tárgyalásokon körvonalazott érdekellentétek továbbra is fennállnak. Tájékoztatása szerint az új kapcsolat részleteit illetően, mint például a kereskedelem vagy a halászat, a britek több megállapodást képzelnek el, amíg az unió egyetlen, átfogó megállapodást kíván kötni, különös tekintettel arra, hogy valamennyi téma egyidőben lezárható legyen.
Nem alakítható ki jó partneri viszony úgy, ha például a halászat kényes problémáját, amely több tagállam, köztük Franciaország és Dánia számára kulcsfontosságú, nem rendezik megnyugtatóan - mondta. Nyitott kérdés maradt, továbbra sem sikerült megnyugtatóan rendezni egyebek mellett az ír határellenőrzés kérdését sem - tette hozzá.
Újabb tárgyalási fordulóra májusban, majd pedig június elején kerül sor.
"Ki kell használnunk ezt az időszakot, hogy minden területen valódi és kézzelfogható előrehaladást érjünk el" - húzta alá az uniós bizottság főtárgyalója.
Downing Street: Az elégtelen EU-javaslatok miatt alig van haladás
Az Egyesült Királyság január 31-én lépett ki az Európai Unióból. A távozás pillanatában 11 hónapos átmeneti időszak kezdődött, amelynek legfontosabb célja az, hogy időt biztosítson a megállapodásra a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszer szabályairól.
Az átmeneti időszak lejártáig, vagyis december 31-ig gyakorlatilag teljes mértékben érvényben marad a brit kilépés (Brexit) előtti szabályrendszer London és az EU viszonyában.
A brit kormány mindenekelőtt átfogó szabadkereskedelmi megállapodást kíván elérni az EU-val.
Az új koronavírus okozta járvány miatt videókapcsolaton tartott, pénteken befejeződött forduló után a Downing Street közölte: ígéretes közeledés volt érzékelhető a szabadkereskedelmi egyezmény egyes központi elemeiben, ám az EU által az áruforgalom szabályozására letett javaslat messze esik mindattól, amit az unió az általa másokkal kötött korábbi szabadkereskedelmi tárgyalásokon felajánlott.
A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője nem részletezte, hogy a brit kormány pontosan mit hiányol az uniós javaslatokból, de úgy fogalmazott: az EU indítványai jelentősen csökkentenék a mindkét fél által célként kitűzött, zéró vámterhekre és kvótamentességre törekvő megoldás gyakorlati értékét.
A szóvivő szerint ezért az e héten tartott tárgyalási fordulón csak korlátozott haladást sikerült elérni a nézetkülönbségek áthidalásában.
A Downing Street illetékesének beszámolója szerint más területeken is jelentős elvi nézetkülönbségek vannak az EU és London között. Az unió ugyanis olyan feltételeket akar Londonra erőltetni, amelyek más kereskedelmi megállapodásokban nem szerepelnek, és amelyek nem veszik figyelembe, hogy az Egyesült Királyság független országként lépett ki az Európai Unióból.
A szóvivő szerint addig nem lesz előrelépés az egyenlő feltételek megteremtésében és a szabályozási kérdésekben, amíg az EU e feltételekhez ragaszkodik.
A Downing Street szerint a halászat területén például az EU a közös halászati politika által megszabott jelenlegi kvótarendszer fenntartását kívánja elfogadtatni a brit kormánnyal, márpedig ebben az ügyben csak akkor lesz haladás, ha az Egyesült Királyság az idei év végétől saját ellenőrzése alá vonhatja a hozzáférést területi vizeihez.
A brit és az uniós tárgyalóküldöttség a múlt héten három, egy-egy hétig tartó tárgyalási fordulóról döntött. Az első zárult ezen a héten, a második május 11-én, a harmadik június 1-én kezdődik.
Uniós részről azonban többször is hangoztatták, hogy ilyen rövid idő alatt gyakorlatilag lehetetlen a London által elsődleges célként kitűzött átfogó szabadkereskedelmi megállapodás elérése, és az EU hajlandó lenne az átmeneti időszak meghosszabbítására.
A Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodásban szerepel egy olyan záradék, amely kölcsönös szándék esetén lehetővé teszi az átmeneti időszak meghosszabbítását kétszer egy-egy évre.
Az első hosszabbításról június végéig kellene dönteni, ám a Boris Johnson miniszterelnök vezette konzervatív párti brit kormány határozottan elveti, sőt külön törvényben megtiltotta saját magának és a brit parlamentnek a hosszabbítás lehetőségét.
London már hetekkel ezelőtt közölte: ha júniusig nem látszanak egyértelműen a megállapodás körvonalai, a brit kormánynak onnantól arról kell majd döntenie, hogy érdemes-e egyáltalán folytatni a tárgyalásokat az Európai Unióval.
Független elemzőházak azonban nagy valószínűséggel jósolják, hogy London végül mégis az átmeneti időszak meghosszabbítása mellett dönt.
Az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport londoni kutatóműhelye legutóbbi tanulmányában közölte: 70 százalékosra taksálja az átmeneti időszak meghosszabbításának esélyét. A ház szerint ezt a várakozást támasztja alá a kereskedelmi tárgyalásokon eddig elért, "zéró és korlátozott közötti" haladás, valamint az, hogy a brit kormányon belül is vannak olyanok, akik nem akarják kitenni a koronavírus-járvány hatásait súlyosan megszenvedő brit gazdaságot a megállapodás elmaradásával járó további költségterheknek.
MTI
