Ukrajna az elmúlt hetekben fokozta a szomszédos ország energiaipari létesítményei elleni támadásait. Kijev kijelentette, hogy célja Oroszország frontvonalain az üzemanyag-ellátási képesség korlátozása, valamint az orosz exportbevételek csökkenése. A primorszki balti-tengeri kikötő szén, műtrágya, búza és más rakományok szállítását is képes kezelni, de ami fontosabb, az orosz nyersolaj és kőolajtermékek balti-tengeri kiútja, a nyugati export egyik alapköve.
A Bloomberg összesítése szerint a múlt hónapban csak ebben a támadást ért kikötőben naponta mintegy 330 ezer hordó dízelüzemanyagot és körülbelül 1,15 millió hordó nyersolajat tettek hajóra. A szankciók ellenére Oroszországnak az EU-ba irányuló fosszilis tüzelőanyag-exportja összesen 21,9 milliárd eurót tett ki.
Ukrajnának ez a többedik pénteki támadása, hiszen éjjel Moszkva mellett a Lukoil üzeme is célpont volt. Az elmúlt hetekben ukrán drónok támadták meg az oroszországi déli és a Volga-vidéki olajfinomítókat, valamint a nyugat felé vezető Barátság nyersolajvezeték egyik szivattyútelepét. Eddig ritkák voltak az ilyen támadások Oroszország olajexport-termináljai ellen, különösen a balti-tengeri partvidéken. Emlékezetes, augusztusban a Novatek PJSC Ust-Luga gázfeldolgozó üzeme is megrongálódott egy támadásban.
Csúcskategóriás drónokkal támadnak
A Putyin–Trump-találkozó óta nő az ukrán dróntámadások intenzitása – erre már az Erste olaj- és gázipari elemzője mutat rá. Pletser Tamás szerint az ukránok az orosz olaj-infrastruktúra kényes pontjait kiemelkedő harcképességű (FP5 Flamingó drón) és amerikai eszközökkel (ERAM) támadják. „Ezek a drónok már 3000 kilométeres hatótávolsággal és 1000 kilogramm feletti robbanótöltettel rendelkeznek. Az unecsai és nikolszkojei szivattyúállomás mellett féltucatnyi, európai oldalon lévő orosz finomító kapott találatot, de sikerült a Balti-tenger mellett, Ust-Lugában a Gazprom tulajdonában lévő Balti-LNG terminálra is csapást mérni” – emlékeztet az elemző.
Magyarország energiaellátását is veszélybe sodorják
Ukrajna szeptember 7-én megtámadta a Barátság kőolajvezetéket Oroszország Brjanszk megyében, a tranzitvezeték orosz olajat szállít Magyarországra és Szlovákiába. Az Európai Unió többi tagállamával ellentétben Szlovákia és Magyarország fenntartja energetikai kapcsolatait Oroszországgal, és ellenzi a Barátság vezetéken keresztüli orosz energiaszállítások leépítését. A Magyarországon működő külföldi tulajdonú nagy gyárak termelésére például két irányból is hatna az orosz olaj és gáz kitiltása: egyrészt az árakon keresztül, másrészt az ellátásbiztonságot tekintve.
Először márciusban érte ukrán dróntámadás a Barátság kőolajvezeték mérőállomását, akkor Magyarország felé is leállt a szállítás. Később augusztus közepén három dróntámadás is érte a Magyarország kőolajellátásában is rendkívül fontos szerepet játszó kőolajvezeték oroszországi szivattyúállomásait. A Barátság kőolajvezeték ismételt támadása azért is aggasztó, mert Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már 2023-ban is gondolkozott a vezeték felrobbantásán.
Brüsszel leválna az orosz olajról, pedig annak nem lenne jó vége
Nem csillapodnak az orosz olajról való teljes leválást sürgető hangok Brüsszelben, de az orosz export a szankciók (a 19. jön) és az ostort csattogtató Donald Trump ellenére egyelőre, köszöni szépen, jól van. Az orosz fosszilis energiahordozók az Európai Unió nyugati országaiban is népszerűek maradtak, hiszen a Bloomberg adatai szerint ezek az országok 15,5 millió tonna orosz LNG-t importáltak, ami a valaha volt legmagasabb érték.
A Reuters adatai szerint 2025 első négy hónapjában Oroszország biztosította Európa teljes LNG-importjának körülbelül 15 százalékát, ezzel az Egyesült Államok után (amely az import mintegy 55 százalékát adta) továbbra is a második legnagyobb beszállító. Az orosz LNG fő európai importőrei pedig olyan országok, amelyek könnyen tudnának más forrást találni, úgymint: Belgium, Franciaország és Spanyolország. Az Európai Bizottság javaslata szerint 2027 végéig Magyarországnak is le kell állnia az orosz kőolaj és földgáz importjával.
Forrás: Világgazdaság
Fotó: Canva
