Az orosz-ukrán háború kitörése óta a magyar a hatodik uniós elnökség, de az első, amely a békét, a tűzszünetet, a szemben álló felek közötti párbeszédet ösztönözné.
A háború kitörésekor Franciaország adta az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Ekkor még nem volt kommunikáció Moszkva és az Elysée palota között, de a beszámolók szerint a felek egymást fenyegették a különböző szankciókkal és az elszigeteléssel.
A franciáktól Csehország vette át a tisztséget.Az új miniszterelnök, Petr Fiala már foglalkozott az orosz ukrán konfliktussal, de a cseh elnökségét értékelve a legnagyobb eredménynek azt tartotta, hogy elfogadták az Oroszország elleni szankciós csomagokat.
A cseheket Svédország követte a soros elnökségben. Stockholm katonák Ukrajnába való küldését sem zárta ki, másrészt a svéd kormányfő az ország területén atomfegyverek fogadását is kilátásba helyezte.
2023 második félévében Spanyolország következett. Ekkor a miniszterelnök villámlátogatást tett Kijevbe és megerősítette: az Unió továbbra is támogatja Ukrajnát. Spanyolország pedig újabb harckocsikkal segítette Kijevet.
Idén januárban Belgiumhoz került a soros elnöki poszt. A miniszterelnök hat pontos listát írt ki, de ezekből egyik sem érintette az orosz ukrán konfliktus békés kezelését.
A háború folytatása mellett ugyanakkor az Európai Bizottság elnöke volt talán a leginkább elkötelezett. Ursula von der Leyen 6 alkalommal tett hivatalos látogatást Kijevben, de egyszer sem hozta szóba a békés rendezést.
A most soron lévő magyar kormányfő többször hangsúlyozta már, hogy a béke és az tűzszünet csak a járható út, ami a gazdaság javulását is eredményezné.
