"Két napig nem volt könnyű a második oltás után, de legalább tudom, hogy nem placebót kaptam" - nyilatkozta a lapnak a Pfizer és a BioNTech közös fejlesztésű oltóanyagának második dózisával egy hete beoltott Itáj Gal nevű orvos, akinél 38,1 fokos láz, fejfájás, és fáradtság jelentkezett az oltás után, mert a szervezete erőteljes ellenanyag-gyártásba fogott a vakcina hatására, ami a kívánatos reakció az esetleges mellékhatások ellenére.
Az újság több mint kétmillió oltás beadása után összefoglalta a második adag után gyakrabban megfigyelt, nem kívánt, de általában enyhe tüneteket. A mellékhatást mutató esetek 24 százalékában fáradtságot, 20 százalékában fejfájást, 17 százalékában szédülést, 9 százalékában lázat, 5 százalékában izomfájdalmat, 4 százalékában hányingert, és 3,7 százalékában borzongást és hidegrázást figyeltek meg.
Az egészségügyi minisztérium adatai szerint a csaknem 2 millió beoltottból körülbelül 15, súlyos alapbetegségben szenvedő ember igényelt kórházi kezelést az oltás után, s a vizsgálat megállapította, hogy a kórházba kerülésüket többnyire alapbetegségük, nem pedig az oltás okozta.
Számos esetben találtak azonban lehetséges okozati összefüggést allergiás reakcióknál, az arcideg időleges gyengülésénél és lebénulásánál, valamint az ITP nevű, vérző pont megjelenését okozó betegségnél.
Az oltottak között 92 esetben jelentek meg különböző neurológiai tünetek, köztük rövid időn belül elmúló arcidegzsába, a szájban fémes vagy keserű íz és egyéb, még vizsgálandó reakciók.
Gyakoribbak voltak a helyi tünetek: fájdalom, bőrpír és duzzanat az oltás helyén, a kar ideiglenes mozgáskorlátozottsága, helyi elszíneződés, a nyirokcsomók duzzanata, kiütés vagy helyi gyulladás.
A vakcinák után többen enyhe, orvosi beavatkozást nem igénylő általános gyengeségről, fejfájásról, szédülésről, izomfájdalmakról, émelygésről, hidegrázásról, ízületi fájdalomról, hasi fájdalomról, hasmenésről, gyors pulzusról, hőhullámokról és étvágytalanságról számoltak be.
A tünetek 47 százaléka általános volt, 34 százaléka helyi, 9 százaléka neurológiai, 7 százaléka allergiás reakció, 2 százalékát pedig az egyéb kategóriába sorolták. Az oltás helyén jelentkező tüneteknél 61 százalékban fájdalomról, 18 százalékban valamilyen helyi szimptómáról, 13 százalékban karfájásról, mozgáskorlátozásról, 38 százalékban a mirigyek megnagyobbodásáról, 1,3 százalékában kiütésről számoltak be.
Március óta 543 ezer 499-en fertőződtek meg koronavírussal Izraelben. Jelenleg 83 ezer 611 aktív fertőzöttet tart nyilván az egészségügyi minisztérium honlapja. A SARS-CoV-2 vírus okozta betegségben február óta 3959-en haltak meg. Jelenleg 1878 beteget ápolnak a kórházakban, közülük 1184-en súlyos állapotban vannak, 274 embert kapcsoltak lélegeztetőgépre.
Szélesedik az oltási kampány Izraelben
Szélesedik az oltási kampány Izraelben: vasárnaptól az 50 év felettiek után elkezdik oltani a 45 évesnél idősebbeket is a koronavírus elleni vakcinával - jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja vasárnap.
A veszélyeztetett csoportokhoz tartozó fiatalabbakat eddig is oltották, így az egészségügyi minisztérium honlapjának adatai szerint a 40 és 50 év közöttiek 24,7 százaléka már megkapta a Pfizer és a BioNTech közös fejlesztésű oltóanyagának első, illetve 1,6 százaléka már a második dózisát is.
Izraelben a december 20-án kezdődött oltási kampány során 2 millió 46 ezer 729 ember kapta meg az első védőoltást, közülük már 224 ezer 970 ember kapta meg - három hét elteltével - a második, emlékeztető oltást.
A második oltás után egy héttel alakul ki a maximális, csaknem 95 százalékos védettség a koronavírus okozta betegségekkel szemben.
Eddig a mintegy 9,3 milliós lakosság 23 százaléka kapott oltást, ami azt jelenti, hogy Izrael továbbra is világelső a beadott oltások lakosságarányos mértékében. A 90 év felettiek 81,1 százalékát, a 80 és 90 év közöttiek 78,3 százalékát, a 70 és 80 év közöttiek 85 százalékát, a 60 és 70 év közöttiek 67,2, százalékát, az 50 és 60 közöttiek 44,9 százalékát oltották be eddig a tájékoztatás szerint.
Eközben a másfél hete tartó harmadik, szigorú országos zárlat miatt ismét jelentősen megugrott a munkanélküliek száma. A foglalkoztatási szolgálat tájékoztatása szerint a harmadik zárlat kezdete óta 129 ezer 747 új álláskeresőt regisztráltak. Közülük 106 752-t, mintegy 82 százalékukat fizetés nélküli szabadságra küldte munkáltatójuk, 22 995 embert, mintegy 18 százalékukat pedig elbocsátották vagy önként felmondtak.
Csütörtök reggeltől 6399 új álláskereső jelentkezett a szolgálatnál. Az elmúlt héten 644 202-en kaptak munkanélküli segélyt, 86 685-en pedig létfenntartási segélyt, míg több mint 62 ezer munkanélküli nem részesült semmilyen segélyezésben.
Közel félmillióan, 435 301-en kényszerűen fizetés nélküli szabadságon vannak, mert munkahelyeiken, főként a szolgáltatóiparban, leállították a munkát. Ők is munkanélküli segélyt kapnak, az állam vállalta segélyezésüket, de közben megtarthatják munkaviszonyukat.
A koronavírus-járvány okozta zárlatok miatt a katonai rádió műsora szerint eddig mintegy hetvenezer, főként kis- és középvállalkozás ment csődbe. Egyre jelentősebb a tartós munkanélküliség, sokan a járvány utóhatásaként végleg elveszítették munkájukat, noha elvileg csak fizetés nélküli szabadságra küldték őket.
Az izraeli kormány az egészségügyi minisztérium kérésére a továbbra is rendkívül magas járványügyi adatok miatt várhatóan szerdán vagy csütörtökön legalább újabb egy héttel meghosszabbítja az elvileg a következő hét végén lejáró, kéthetesnek ígért országos zárlatot.
Március óta 543 499-en fertőződtek meg az új koronavírussal Izraelben. Jelenleg 83 611 aktív fertőzöttet tart nyilván az egészségügyi minisztérium. A SARS-CoV-2 vírus okozta betegségben február óta 3959-en haltak meg, 1878 beteget ápolnak kórházban, közülük 1184-en súlyos állapotban vannak.
MTI
