A főtitkár a NATO-Oroszország Tanács zárt ajtók mögött folytatott, nagyköveti szintű megbeszélését követően tartott sajtóértekezletén kijelentette: a katonai szövetség ismételten arra szólítja fel Oroszországot, hogy térjen vissza a megállapodásban foglaltak betartásához. Nem mutatkozik hajlandóság Moszkva részéről, de ég van idő megmenteni a szerződést az augusztus 2-án lejáró határidőig a globális biztonság megőrzése érdekében - mondta.
Stoltenberg tájékoztatása szerint a NATO-Oroszország Tanács minden tagja egyetért abban, hogy a szerződés döntő fontosságú az euroatlanti biztonság szempontjából.
"A szerződés veszélyben van, az idő elfogy, és sajnos nem láttuk az áttörés jeleit" - fogalmazott a főtitkár.
Hozzátette, ideje arról beszélni, milyen védekező jellegű választ adhat a NATO akkor, ha a határidőt követően sem mutatkozik szándék Moszkva részéről vonatkozó tevékenységeinek átláthatóvá tétele érdekében.
"Fel kell készülni egy szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló szerződés nélküli világra" - jelentette ki.
Aláhúzta továbbá, a szerződéstől való eltávolodás aggodalomra ad okot, ugyanis azt mutatja, hogy más fontos, a globális biztonság érdekében kötött megállapodás is könnyen veszélybe kerülhet - mutatott rá.
A szövetség továbbra is azt várja Oroszországtól, hogy tegye átláthatóvá a szerződésben foglalt fegyverek esetleges fejlesztéséről és gyártásáról szóló dokumentumokat, valamint teljes és ellenőrizhető módon feleljen meg kötelezettségvállalásainak a szerződéshez való visszatérés jegyében - húzta alá.
Az Ukrajnával kapcsolatos, biztonsági helyzetet elemző tárgyalásról a főtitkár elmondta, nincs előrelépés a minszki megállapodás végrehatásában. Továbbra sem szűnik a Kercsi-szoroson és az Azovi-tengeren kialakult feszültség, ezért a NATO és szövetségesei ismételten felszólítják Moszkvát, hogy haladéktalanul engedje szabadon az illegálisan elfogott ukrán legénységet, a lefoglalt hajókat és felszereléseket.
A szövetségesek és Oroszország alapvetően eltérő állásponton vannak, de a NATO elkötelezett a párbeszéd folytatása mellett, "anélkül ugyanis nem tudjuk feloldani a nézetkülönbségek okozta feszültségeket" - tette hozzá Stoltenberg.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán írta alá a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló (INF) szerződés hatályának felfüggesztéséről rendelkező törvényt. A szövegben az INF-szerződés hatályának felfüggesztése mellett szerepel az is, hogy a megállapodáshoz való későbbi lehetséges visszatérésről az államfő dönt.
Az Egyesült Államok február 1-jén bejelentette, hogy felfüggeszti részvételét az INF-szerződésben, és kilép abból, ha Oroszország továbbra sem tartja tiszteletben azt.
Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, 1988. június 1-jén lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.
Közel kétéves szünet után pénteken tízedik alkalommal - idén másodszor - ült össze Brüsszelben a NATO-Oroszország Tanács nagyköveti szinten. Ennél magasabb tárgyalási szint az ukrajnai válság kitörése óta nem volt, noha a felek eredetileg abban állapodtak meg, hogy a külügy- és a védelmi miniszterek évente kétszer összeülnek, s elvben az állam- és kormányfők találkozója sem kizárt. A dialógust 2014 júniusában az ukrajnai konfliktus miatt berekesztették, ezt követően diplomaták szintjén 2016 áprilisától újították fel a párbeszédet.
A tanácsot 2002-ben alapították azzal a céllal, hogy Oroszországot bekössék a transzatlanti katonai szövetség munkájába és bizalmat teremtsenek a két fél között.
MTI
