Az uniós tagállamok állam- illetve kormányfői brüsszeli csúcstalálkozójukon egyhangúlag döntöttek a szankciók meghosszabbítása mellett.
Az úgynevezett normandiai négyek, Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország 2015 februárjában hozta tető alá a minszki megállapodásokat, amelynek időtartamát az Európai Tanács annak teljes körű végrehajtásához kötötte. Mivel erre nem került sor, és tekintve, hogy a minszki megállapodások maradéktalan végrehajtása még mindig várat magára, az uniós vezetők további hat hónapra meghosszabbították a szankciókat.
A korlátozó intézkedéséket az EU az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedésekre válaszul vezette be 2014 júliusában, eredetileg egyéves időtartamra, majd az év szeptemberében megerősítette azokat. A szankciók a pénzügyi, az energetikai és a védelmi ágazatra, valamint a kettős felhasználású termékek területére irányulnak.
A meghosszabbított gazdasági szankciók egyebek mellett fegyverkiviteli és -behozatali tilalomra, a kettős felhasználású termékek katonai célokra vagy oroszországi katonai végfelhasználók részére történő kivitelére terjednek ki, továbbá korlátozzák Oroszország hozzáférését a kőolajtermeléshez és -feltáráshoz felhasználható egyes érzékeny technológiákhoz és szolgáltatásokhoz.
Egy oroszbarát kommandó 2014. február 27-én szállta meg a dél-ukrajnai Krími Autonóm Köztársaság parlamentjét, a képviselők oroszbarát kormányt választottak, és népszavazást írtak ki az Oroszországhoz való csatlakozásról. E terület annektálását ugyanakkor a nemzetközi közösség nagy része nem ismeri el, így az Európai Unió sem.
MTI
