Továbbra is nehéz komolyan venni az Európai Uniót a világpolitika színpadán – a következtetést sokadik alkalommal, most Kászim Szolejmani iráni tábornok halálát követően vonhatjuk le. A feszült nemzetközi helyzetben Brüsszelnek ugyanis meglehetősen későn és kevésbé összehangolt módon sikerült reagálnia a közel-keleti történésekre, annak ellenére, hogy a valamivel több mint egy hónapja munkába állt Európai Bizottság magát egy ütőképes világpolitikai szereplőként harangozta be. Ursula von der Leyen elnök asszony – a brüsszeli sajtó rosszallására – például csak napokkal a konfliktus eszkalálódását követően, hétfő este adott ki közleményt. Mint írta, Európának kivételes felelőssége van a feszültség enyhítésében, és aggodalommal figyelik, ahogy Irán az atomalku felrúgására adja a fejét.
– Irak jó úton halad az újjáépülés és stabilitás felé. A konfliktus valamennyi szereplőjének önmérsékletet kell tanúsítania – írta közleményében Von der Leyen, aki egyébként tegnap látott hozzá az új év bizottsági teendőinek. Hétfőn a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) egy rendezvényén vett részt, ahol szintén a konfliktus mielőbbi, diplomáciai úton történő rendezését sürgette. A sajtó érdeklődésére a bizottságnak az ügyben illetékes szóvivője még kedden is következetesen Josep Borrell nevét emlegette, mondván: Von der Leyen állandó kapcsolatban áll a kül- és biztonságpolitika képviselőjével, aki a viszály valamennyi uniós és nem uniós résztvevőjével párbeszédet folytat. Borrell péntekre a tagállami külügyminisztereket szólította tárgyalóasztalhoz, tegnap pedig Brüsszelben fogadta Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Olaszország diplomáciai vezetőit. Ma a biztosi kollégium valamennyi tagjával egyeztet az iráni–amerikai konfliktusról – természetesen Von der Leyen jelenlétében.
A spanyol politikus azonban így is csak második volt a sorban: a Szolejmani-ügyet az EU részéről elsőként Charles Michel, az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács vezetője kommentálta. Utóbbi szintén fejcsóválást váltott ki uniós berkekben, elvégre a bürokrácia fellegvárában a véleménynyilvánítás sorrendjének is megvan a bevett módja és üzenete. A rossz nyelvek szerint magának a Külügyi Szolgálatot irányító Josep Borrellnek sem tetszett, hogy belga kollégája aratta le a babérokat.
Egyébként korábban Venezuela, Törökország vagy az állandó slágertémának számító bevándorlás kérdésében sem, vagy csak bizonyos mértékig, lehetett közös nevezőre terelni a tagországokat. Az említett Külügyi Szolgálatot, az unió diplomáciai testületét pedig azzal a céllal alapították még 2011-ben, hogy Brüsszel következetesebb külpolitikát folytathasson.
Ursula von der Leyen november végén, az Európai Bizottság megszavazását követően pedig egyenesen olyan Európai Uniót helyezett kilátásba, amely egymaga képes a nemzetközi rend alakítására.
