A kijevi parlament legutóbbi, július 20-i döntése értelmében első olvasatban a 344 képviselő közül 268 megszavazta a marihuána legalizációjáról szóló törvényt, amit a második parlamenti olvasatot követően végül Zelenszkij elnöknek kell aláírnia. Az enyhítés legfőbb oka „hivatalosan” a jelenleg Ukrajnában zajló háború, annak a népességre és a katonaságra gyakorolt hatása.
A törvényalkotók a kannabisz orvosi célú legalizációjának indoklása mellett több érvet is felsorakoztattak: a marihuána támogatói szerint a szer segít a jelenlegi ukrajnai háború civil lakosságának és veteránjaninak megküzdeni a mentális és fizikai traumákkal, a poszttraumás szindrómákat, a stresszbetegségeket és a fájdalmakat enyhíti, csökkenti az esetlegesen kialakult depressziót, vagy bármilyen egyéb betegségekben szenvedőknek is „segíthet”. Az első körben megszavazott törvény értelmében mindazok termeszthetnek kannabiszt, akik Ukrajnában a tulajdon bármely formájával rendelkező jogi személyek.
Zelenszkij elnök szerint a világ összes legjobb gyakorlatát, a leghatékonyabb politikát, az összes megoldást, bármilyen nehéznek vagy szokatlannak is tűnjön számukra, alkalmazni kell Ukrajnában, hogy az ukránoknak, minden állampolgáruknak ne kelljen elviselnie a háború okozta fájdalmat, stresszt és traumát.
„Különösen a kannabisz alapú gyógyszereket kell végre tisztességesen legalizálnunk mindazok számára, akiknek szükségük van rá, megfelelő tudományos kutatással és ellenőrzött ukrajnai termeléssel” – indokolta a legalizációt Zelenszkij.
Az elnök hozzátette, hogy Ukrajnában a legkiválóbb nemzeti gyakorlatokat és megoldásokat kell alkalmazni, legyen az bármilyen bonyolult vagy szokatlan, hogy az ország polgárainak könnyebb legyen elviselnie a háború okozta fájdalmat, szenvedést és traumát. A legalizációs jogszabály értelmében csak gyógyászati tevékenységre és tudományos céllal fejleszthetnek ki marihuána alapú termékeket állami és magántulajdonban lévő intézmények.
A törvény aláírását és kihirdetését követően a lakosság (?), a katonák vagy a valóban betegek az orvos által felírt elektronikus recept alapján vásárolhatnak majd ilyen tartalmú „gyógyszereket”.
Viktor Ljasko ukrán egészségügyi miniszter szerint megértik a háborúnak a mentális egészségi állapotra gyakorolt negatív következményeit.
„Megértjük, hogy hány embernek lesz szüksége orvosi kezelésre e hatás következtében. És megértjük, hogy nincs idő várni”. – mondta Viktor Ljasko.
A drogliberalizáció párti kormányok miatt felelőtlen emberkísérletek zajlanak a világ több, főleg nyugati országában, Kanadában és az Amerikai Egyesült Államokban, de egyes Európai Uniós országok és tervezik legalizálni vagy dekriminalizálni, vagy már meg is tették ezt a marihuánával vagy más kábítószerekkel. A kanadai Brit-Kolumbiában 2023. január 31-e óta bevezették, hogy 18 év fölött bárki bármilyen kábítószerből 2,5 g-ig tarthat magánál, illetve használhat. A torontói önkormányzat kérvényezte a kanadai egészségügyi minisztériumnál, hogy Torontóban bárki, bárhányévesen, bármiből bármennyit tarthat, árusíthat, fogyaszthat, termeszthet. Vagyis már a kisgyermekeknek is elérhetővé tennék a keménydrogokat is.
Az Amerikai Egyesült Államokban Oregon az egyetlen olyan állam – amelynek kormányzója Tina Kotek, az USA első homoszexuális női kormányzója –, ahol egy 2020-as népszavazáson a választók több mint 58%-a támogatta a keménydrogok dekriminalizálását. Ennek eredményeképp olyan kábítószerek személyes birtoklása vált engedélyezetté, mint a heroin, az ecstasy és a fentanil.
A Washington állambeli Bellingham város két évvel ezelőtt dekriminalizálta a „kemény drogokat”. A közelmúltban egy 5 éves kisgyermek szervezetében halálos mennyiségű fentanilt találtak a nyomozók – az eset után a város ismét szigorított. Malajzia törvényt kíván bevezetni a kis mennyiségű tiltott kábítószer birtoklásának és fogyasztásának dekriminalizálására. Máltán a törvény értelmében a 18 év felettiek legálisan 7 gramm kannabiszt tarthatnak maguknál, minden háztartás négy növényt termeszthet és a törvény engedélyezi, hogy „kannabisz egyesületek” jöjjenek létre, ahol legálisan fogyaszthatják a szert.
Németországban a legutóbbi választás előtt a baloldali pártok és a zöldek egyik kampánytémájukká tették a marihuána legalizálását, amit a tervek szerint 2024-ben be is fognak vezetni. Németországban a droglegalizáció párti kormány azt tervezi, hogy bárki 30 grammot birtokolhat „rekreációs” célból és a magáncélú termesztés szintén engedélyezett lenne.
A marihuána és más kábítószer ellenzői szerint azonban a kannabisz legalizálása valójában egy több milliárd dolláros szupernyereséges üzlet népszerűsítése és a feketepiac támogatása Ukrajnában.
Nemzetközi tapasztalatok alapján kijelenthető, hogy azokban az országokban, ahol a különböző kábítószereket, köztük a kannabiszt részben vagy egészében még „csak” dekriminalizálták vagy már legalizálták, a drogok használata egyre több áldozatot szed, a feketekereskedelem és a korrupció virágzik, óriási nyomás nehezedik az egészségügyi- és a szociális ellátórendszerre, illetve a rendészeti és katonai szervekre egyaránt – nem beszélve egy olyan országról, amelynek területén több mint egy éve háború zajlik. A marihuána legalizálása keleti szomszédunknál beláthatatlan következményekkel jár. Bármilyen kábítószer legalizálása egy ország társadalmát kiszolgáltatottá és nem erősebbé teszi. Az ukrán nép bár úgy tűnik, esélyt kap, valójában sokkal hátrányosabb helyzetbe kerül, hosszú távon egy sokkal súlyosabb egészségügyi és gazdasági negatívspirálba kerül. A marihuána, mint kábítószer sosem volt része az ukrán és bármilyen szláv kultúrának, vagyis egy idegen szertől várják a megoldást, a testi és a lelki vígaszt. Az egyéni és az össztársadalmi hatásai egy háborúban álló országra nézve nem ismertek, csak megbecsülhetők. Kitettebb és még inkább függő állam lesz Ukrajna. A feketekereskedelem kábítószer ága és a hozzá kapcsolódó egyéb területek, emberkereskedelem, prostitúció a korrupcióval együtt tovább erősödnek, ezzel párhuzamosan a gazdaság folyamatosan gyengül és más államoktól válik egyre inkább függővé és kitetté. Ebbe a sorba áll most be Ukrajna is, ahol a vezetők, Zelenszkij elnökkel az élen a kannabisz legalizációjával kapcsolatban (is) rendkívül felelőtlenül döntöttek.
Egy országban a marihuána legalizálása sohasem a békét erősítette, hanem mindig feszültséget generált, összetűzéseket eredményezett, háborúkat robbantott ki vagy háborúkat tartott fent. Az ukrajnai legalizáció óriási veszélyt jelent a helyi lakosságnak, az Európai Uniónak, benne Magyarországnak is. A marihuána legalizálása sohasem volt a béke eszköze. Ahol a marihuána megjelenik, a béke egyre távolabb kerül…
A publikációt Ozsváth Kálmán, a Drogkutató Intézet drogpolitikai igazgatója írta
Borítókép: Shutterstock
